Dokumentumfilm készült az 1989-es spontán határnyitásról

1989 nyarán rengeteg kelet-német állampolgár érkezett Magyarországra, közülük több százan jutották át Ausztriába Sopronnál a „határnyitogató” Páneurópai Pikniken augusztus 19-én. Kevesebb, mint egy hónappal később, szeptember 11-én nyitották meg hivatalosan a magyar határt, ekkor mintegy 50 ezer kelet-német hagyhatta el nyugat felé az országot.

Hasonló folyamat játszódott le 1989 novemberében Berlinben: a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) vezetése kénytelen volt reformokat bevezetni, majd pillanatnyi kommunikációs zavar hatására televíziós adásban közölték, hogy azonnali hatállyal lehetséges kiutazási engedélyt kérni nyugatra. Több ezer ember indult a berlini határátkelőkhöz, és a tömeg nyomása spontán határnyitáshoz vezetett, amit hamarosan a berlini fal leomlása is követett.

Kísérteties hasonlóságot lehet felfedezni a magyar és a nem sokkal későbbi német események között - mondta Szalay Péter, aki 2006-ban a Vasfüggöny utolsó áldozatáról Határeset címmel készített dokumentumfilmet. Új alkotásában a két esemény stációit járja végig a szolgálatukat ott teljesítő egykori határőr alezredesekkel, akiknek a hatalomtól származó egyértelmű parancs hiányában kellett saját felelősségükre döntést hozniuk.

Ők álltak ténylegesen szemben a tömeggel, a saját bőrüket vitték vásárra - emelte ki a rendező. Bár Bella Árpád, és német kollégája, Harald Jäger egymástól függetlenül - csak 2009-ben egy soproni konferencián találkoztak személyesen először -, más-más időpontban és helyen, mégis azonos módon cselekedett, átengedve az összegyűlt tömeget a határon. A magyar határőr alezredest idézve Szalay Péter hangsúlyozta, a két férfi nem akart történelmet csinálni, mindketten csupán egy józan emberi döntést hoztak egy váratlan helyzetben.

Az 50 perces német-magyar feliratos film választ keres arra is, mennyire alakultak spontán módon a két határnyitás eseményei. Szalay Péter szerint 1989 nyarára Magyarországon megérett a helyzet arra, hogy egy ilyen határnyitogató pikniket szervezzenek. Ugyanakkor a hatalomnak is kapóra jöhetett az alulról jövő civil, egyébként Mészáros Ferenc ötletéből születő kezdeményezés, például a szervezők nagyon könnyen megkapták a demonstrációhoz szükséges engedélyeket.

Hozzáfűzte: mai napig vannak a rejtélyek a Páneurópai Piknik körül, sok mindent nem tudni arról, miként jutott el a helyzet odáig, hogy pár órára spontán megnyílhatott a határ Sopron közelében. Szalay Péter szerint már legalább egy generáció felnőtt a harminc évvel ezelőtt történtek óta, fontos, hogy számukra is közelebb lehessen hozni Magyarország szerepét a Vasfüggöny lebontásában és a rendszerváltás eseményeit, hiszen e nélkül nem érthető meg a történelmi helyzet, amiben most élnek. Az Európa álma a médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra Program keretében, a Dunatáj Alapítvány gyártásában készült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején