2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Így fogyasztottunk a Kádár-rendszerben

2021. október 11. 09:38 Múlt-kor

A fogyasztói szocializmus „mintaországa”

Noha a közgazdaságtan kimutatta, hogy a Kádár-korszak életszínvonal-emelése egy mesterséges buborékban zajlott, a statisztika világosan rámutat, miért érződött könnyebbnek a mindennapok küzdelme. A „felzárkózás” tézise a jóléti államokhoz ugyanakkor csalóka, a béke éveiben nem a teljesítmény, hanem az emberiség általános, technológiai fejlődése is okozója volt a relatív kedvező hazai eredményeknek.

A mítoszokkal ellentétben a Kádár-korszak kereseti viszonyai nem voltak kiegyenlítettek. A társadalom nem az elvártaknak megfelelően homogenizálódott, a foglalkoztatási átrétegződés és az elitcsere újraírta a játékszabályokat. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy a havi bruttó átlagkeresetek 1960-tól kezdve emelkedtek, a növekedést a reáljövedelmekben és a fogyasztási indexben a KSH adatai is alátámasztják.

A Kádár-korszak jövedelmeinek emelkedése (forrás: KSH)
 
  Havi bruttó átlagkeresetek (Ft) és arányuk a 1960-as referenciadátumhoz mérten (%) Egy főre jutó reáljövedelem index (%) Egy főre jutó fogyasztás index (%)
1960 1575 (100%) 100 100
1965 1766 (112%) 118 115
1970 2222 (141%) 159 150
1975 3018 (192%) 199 185
1980 4098 (260%) 216 208
1985 5961 (378%) 236 225
1989 10571 (671%) 250 251

 

Az igazságtalanságoktól mentes bérrendszer és a vagyoni különbségek nélkül működő társadalom modellje a szocializmus illúziói közé tartozott. Valuch Tibor, a Mindennapi történeteink című tanulmánykötet szerzője kutatásaival támasztotta alá, hogy a nagyvállalatok vezetői, valamint az állami és a politikai élet tisztségviselői messze átlagon felüli bérezésben részesültek. Kádár János, a Központi Bizottság titkára 1973-ban 15 000 forintot keresett, a politikai vezetés átlagbére 1983-ban jelentős szórással 9100 Ft körül alakult: a belkereskedelmi miniszter 19000 Ft-os jövedelmével abszolút kiemelkedett politikustársai közül. 

Már az 1970-es évek végén 9000 Ft körüli havi jövedelmet tehettek zsebre a nagyvállalatok vezérigazgatói, ez közel háromszorosa a kor átlagának. Az 1960-as évek második felében egy, a munkaidejével jól sáfárkodó orvos éves bére sokszorosa volt az országos átlagnak. A pártvezetés hiába akarta meghaladni a kapitalizmust, az extra juttatások még nagyobbá tették a szakadékot: a szerencsés kiváltságosok szolgálati gépkocsit, lakást és telefont is kaphattak.

A jómódúak köre fokozatosan bővült, egyre többen függetlenedtek a hiánygazdaságtól, a milliomosok száma az 1970-es évek elejétől az 1980-as évek közepéig közel tízszeresére nőtt: az „újravagyonosodás” a részben legális, részben illegális kiegészítő foglalkozások révén zajlott le. A takarékbetét-állomány 1960-ban még csak 5,5 milliárd, 1987-ben már 286 milliárdra rúgott.

A saját lakás, a nyaraló, sőt, az autó is presztízsértékű befektetésnek számított. 1978-ban a bruttó átlagbér nem érte el a havi 4000 forintot, ennek fényében a Skoda irreálisan magas, 84 ezer forintos, valamint egy 54 négyzetméteres lakótelepi lakás 4-500 ezer forintos ára megfizethetetlennek tűnik. Míg az alapvető élelmiszerek költségeit mesterségesen tartották alacsonyan – ennek ékes példája a 3,60-as kenyér – addig a „luxuscikkeket” csak a második gazdaságból, bevásárlóturizmusból, extra jövedelemkiegészítéssel engedhették meg maguknak a szorgalmas gyűjtögetők. 

Sikeresen aknázták ki ezeket a lehetőségeket a külföldön haknizó élsportolók, akik teljesítményüket gazdasági előnyökre válthatták. Szintén a jómódúak közé sorolhatóak az elismert színészek, rendezők, írók, sőt képzőművészek is, Valuch Tibor adatgyűjtése alapján 1971-ben 100 ezer forintot meghaladó – ekkor ez kiemelkedőnek számított – fizetéssel összesen 82 író büszkélkedhetett. Hétköznapi tevékenységek is vezethettek sikerre, egy jól jövedelmező ügyvédi magánpraxis, a már említett orvosok, de a hirtelen nélkülözhetetlenné váló tévészerelők vagy a balatoni lángossütők is óriási bevételekre tehettek szert.

Nem mindenki részesült a gulyáskommunizmus áldásaiból, „szegény ember vízzel főzött” a Kádár-korszakban is, többen tengődtek a létminimum szintjén, a szegénységi küszöb alatt. A politikai mítoszban nem létezett ugyan a szegénység fogalma, de a háttérben aktívan dolgoztak szociálpolitikusok, hogy elfedjék a szegénységet, amelyet az 1980-as évekre részben sikerült is mérsékelni.

A vagyonosok és a szűkölködők szélsőértékei között a reálkereset az 1960-as évektől egészen 1975-ig évről évre dinamikusan emelkedett; noha ezután a gyorsulás üteme fokozatosan lassulni kezdett. Ugyan a fogyasztói árak is drágultak, de – a luxuscikkeket leszámítva – a jövedelmeknél kisebb mértékben.

Fogyasztói árindex – a legfőbb piaci termékek értéke az 1960-as referenciadátummal összevetésben (forrás: KSH)
 
  Élelmiszer (%) Háztartási energia (%) Egyéb cikkek és üzemanyagok (%) Szolgáltatások (%) Átlag (%)
1960 100 100 100 100 100
1965 102,9 97,2 98,9 102,6 102,6
1970 109,9 99,6 99,9 114,1 106
1975 120,6 107,8 116,5 131,2 121,4
1980 181,4 140,6 155,2 159,3 164,6
1985 246,2 205,3 223,6 236,4 228,9
1989 373,7 284,3 354,8 384,2 353,9

 

A „jólét” fogalma mindig relatív, az alábbi ábrák mégis arról árulkodnak, hogy a visszásságok ellenére javult az emberek életminősége. Az alapvető élelmiszerek közül a tej és a baromfi fogyasztása emelkedett, de az alkohol és a kávé is egyre nagyobb szerepet kapott a mindennapokban. Romsics Ignác és a KSH adatainak tanúsága szerint a cukor és a tojás egyre nagyobb tömegeknek vált elérhetővé, viszont éppen az urbanizációból fakadóan a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mértéke lényegében nem változott a korszakban. A napi fehérjemennyiség növekedése csalóka lehet, mert bár 1970-től 1989-ig 98-ról 108 grammra emelkedett a bevitel, a napi 3000-3500 közötti, európai színvonalon is kielégítő kilokalória érték főleg a zsírban gazdag táplálkozás miatt érte el ezt a tartományt.

Különböző termékek és tápanyagok fogyasztása éves/napi szinten egy főre számítva (forrás: KSH)
 
  1970 1975 1980 1985 1990
Fehérje (gramm/nap) 97,9 100,7 104 106,1 108,8
Baromfi (kilogramm/év) 14,2 15,3 18,1 20,9 22,1
Tej (liter/év) 157,7 163,1 204,4 230,1 235,8
Kávé (kilogramm/év) 1,6 2,6 2,9 2,9 2,6
Sör (liter/év) 59,4 72,3 86 93 104
Bor (liter/év) 37,7 34,2 34,8 24,9 22,8

 

Az 1970-es és 1980-as években már nem lisztért, hanem téliszalámiért állt sorban a várakozó tömeg. A lakosság hamar hozzászokott a jóléthez, és mindig rettegve várták, vajon mekkora lesz az áremelések mértéke. A háztartási cikkek kezdetben luxusnak számítottak, az 1950-es évek végén több ezer forintra rúghatott egy szobabútor beszerzési ára. A technológia forradalommal 1960 és 1980 között a legtöbb háztartásban „varázsütésre” megjelent a hűtő, a mosógép, a porszívó, majd a szórakoztatás forradalmi eszköze, a televízió.

A kultúrafogyasztás és az oktatáshoz való hozzáférés ugyan nem direkt indikátorai, de jó fokmérői a Kádár-korszak vélt bőkezűségének. Míg az oktatásban az 1960-as évektől a középiskolai és a felsőoktatás egyértelmű bővülése figyelhető meg, addig a kultúrafogyasztás vegyesebben alakult, a mozi és a színházlátogatók száma meredeken esett, a múzeumlátogatóké nőtt (melyhez a kötelező iskolai programok, az ifjúság nevelése nagyban hozzájárulhatott). Az alternatív szabadidős tevékenységek visszaszorulásáért minden bizonnyal a televíziózás tehető felelőssé.

Az életszínvonal különböző mutatói a Kádár-korszakban (Forrás: KSH továbbá Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, 2010)
 
  1960     1970    1980    1989   
Eladott mozijegyek száma/év (millió) 140  80  61  47 
Eladott színházjegyek száma/év (millió) 6,4  5,6  5,6  5,2 
Múzeumlátogatások száma/év (millió) 3,6  7,2  16,2  16,3 
Középiskolában (nappali tagozaton) tanulók száma az adott évben (ezer fő) 156  233 203 274
Felsőoktatásban (nappali tagozaton) hallgatók száma az adott évben (ezer fő) 29 54 64 72
Hűtők száma 100 háztartásra vetítve  1 35 87 n.a.
Mosógépek száma 100 háztartásra vetítve 19 70 91 n.a.
Autók száma 100 háztartásra vetítve 0 6 26 n.a.
Televíziók száma 100 háztartásra vetítve 5 66 99 n.a.

 

A Kádár-korszak kétarcúsága tetten érhető a mindennapokban, a kereseti viszonyokban és a fogyasztási lehetőségekben egyaránt. A jobb életért talán túl magas árat kellett fizetni, és hiába a propaganda részigazsága az életszínvonal emelkedéséről, a pártvezetés bölcsebben és előrelátóbban is forgathatta volna a magyar gazdaság szerencsekerekét.

Miként született meg a pénztárca ötlete? Mi a különbség a bankjegy és papírpénz között? Meddig egyszerűsödhet még a modernkori fizetés folyamata? Mikor fejlesztették ki az RSA-titkosítást? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A tévészerelői szakma kifizetődőnek bizonyult, 1970 (Kép forrása: Fortepan/ Péterffy István)Piac a Lehel téren, 1971 (Kép forrása: Fortepan/ Magyar Rendőr)A bőség zavara, 1968 (Kép forrása: Fortepan/ Magyar Rendőr)A Skoda 100 nem volt olcsó mulatság, 1978 (Kép forrása: Fortepan)Leárazott vodka – a Kádár-korszakban tagadhatatlanul nőtt az alkoholfogyasztás (Kép forrása: Fortepan/ Urbán Tamás)A szegénységi küszöb alatt élők, 1969 (Kép forrása: Fortepan/ Bauer Sándor) ABC Áruház Budapesten 1969-ben (Kép forrása: Fortepan/ Főfotó)Nem várt kellemetlenségek – Skoda 1000 MB, 1972 (Kép forrása: Fortepan)Tátra téri Piac és Vásárcsarnok, Budapest, 1972 (Kép forrása: Fortepan/ Főfotó)A szegénységi küszöb alatt élők 1968-ban (Kép forrása: Fortepan/ Péterffy István)Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház (fortepan/Záray Péter)ABC Áruház Budapesten 1969-ben (Kép forrása: Fortepan/ Főfotó)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár