Csaknem két évet töltött kórházban Nagaszaki leghíresebb túlélője

Nagaszaki létképe nyolc nappal a bomba ledobása előtt

A második világháború végéhez közeledve az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án dobott le atombombát Hirosima városára. A robbanás több mint egy kilométeres körzetében minden a földdel vált egyenlővé. A második amerikai atombombát három nappal később dobták le Nagaszakira.

Az áldozatok pontos számát csak megbecsülni lehet.

Tanigucsi mindössze 16 éves volt és épp leveleket hordott ki a biciklijén, amikor 1945. augusztus 9-én ledobták az atombombát Nagaszakira.

A robbanás az 1,8 kilométerrel arrébb lévő fiút lesodorta kerékpárjáról, ami majdnem megölte őt. Amikor Tanigucsi megpróbált felállni, észrevette, hogy a bal karján lévő bőr cafatokban lóg, és érezte, ahogy a hátán a bőr lassan leválik a húsáról.

A fiú egy évet és kilenc hónapot töltött a hasán fekve egy kórházban, élet és halál között a csontjait is szabadon hagyó súlyos égési sérülések miatt. A mellkasán a hús rothadni kezdett a felfekvésektől. Akkora fájdalmai voltak, hogy többször is azt üvöltötte, öljék meg.

Később felidézte, hogy hallotta, amikor az orvosok és az ápolók egymás közt suttogva fejezték ki ámulatukat amiatt, hogy még mindig életben van.

Tanigucsi kórházi kezeléséről filmet is forgattak. Az 1970-ben bemutatott felvétel révén az egész világ megismerte a férfi történetét. A filmből vett színes fotó, amelyen Tanigucsi rettenetes hátsérülése látható, bejárta a világot.

A férfi 1949-ben hagyta el a kórházat, és csatlakozva a többi túlélőhöz, egész életét a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének szentelte. Annak ellenére, hogy hátfájdalmai megkeserítették a mindennapjait, Tanigucsi minden lehetőséget megragadott, hogy beszéljen a vele történtekről, és több mint hússzor utazott a tengerentúlra.

Amikor 2017. júliusban az ENSZ New York-i székhelyén 122 ország jóváhagyta az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződést, Tanigucsi egy videoüzenetben azt hangsúlyozta, „a szerződés hasztalan, ha nem teszi meg minden ország a szükséges erőfeszítéseket a nukleáris fegyverek beszüntetése érdekében”. Hozzátette: „Aggódom, hogy mi lesz a világgal, amikor már az összes túlélő meghalt.”

Az atomtámadások sugárfertőzött túlélőit (hibakusa) tömörítő egyik szervezet közlése szerint az idős férfi nem sokkal később, 2017. augusztus 30-án Vater-papilla-rákban hunyt el egy nagaszaki kórházban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán