Csak a kilencedik expedíció járt sikerrel a Mount Everest meghódításában
2023. május 29. 11:20 Múlt-kor
„Nos, George, megfogtuk a gazfickót!” – így foglalta össze röviden Edmund Hillary hegymászó barátjának, George Lowe-nak a Mount Everest meghódításának történelmi tényét 1953. május 29-én, 11.30 perckor.
Forrás: Wikipedia / Jamling Tenzing Norgay / CC BY-SA 3.0
Korábban
A „gazfickót” egy brit mérnökről és geodétáról, Sir George Everestről nevezték el, aki India első feltérképezéséből is kivette a részét.
Névadókhoz méltóan a britek voltak az elsők, akik megpróbálkoztak a világ legmagasabb csúcsának a meghódításával. Bár az 1922-es expedíció sikertelenül végződött, George Finch-nek sikerült egészen 8320 méter magasra felmásznia.
A két évvel későbbi csúcstámadás már emberéleteket követelt: két legendás hegymászó, George Mallory és Andrew Irvine rejtélyes körülmények között, 8450 méteres magasságban eltűnt. Tulajdonképpen még ma is vita tárgya, hogy vajon feljutottak-e a világ tetejére vagy sem.
Mallory és a Mount Everest halálos „csúcstalálkozója” idején az új-zélandi Edmund Hillary még csak öt éves volt. Hillary vonzalma a hegymászáshoz 16 éves korában kezdődött egy, a Mount Ruapehu vulkánhoz indított kirándulásnak köszönhetően.
A csúcs meghódítói (kép forrása: Wikipédia/ Dirk Pons/ CC BY-SA 3.0)
Miközben méhészként kereste a kenyerét, az ambiciózus fiatalemberből lassan profi hegymászó lett, aki élete nagy lehetőséget 1953-ban kapta meg, amikor beválogatták az 1953-as brit Mount Everest expedíció tagjai közé.
Az 1953-as expedíció már a kilencedik próbálkozás volt a sorban, amelynek célja a világ legmagasabb pontjának meghódítása volt. Az oxigénpalackokkal felszerelt csapat április és május folyamán fokozatosan, táborról-táborra haladt a csúcs felé.
Az első csúcstámadás Tom Bourdillon és Charles Evans nevéhez fűződik, akik május 26-án indították el akciójukat. A hegymászók 100 méterre voltak a csúcstól, de légzőkészülékük, amely az éltető oxigént pumpálta szervezetükbe, csődöt mondott, így a kimerült alpinistáknak vissza kellett fordulniuk.
A „második hullámban” Tendzing Norgaj nepáli serpa és Edmund Hillary – aki két órával a nagy menetelés előtt még a csonttá fagyott bakancsát melegítette – sikerrel járt, és május 29-én, 11 óra 30 perckor felért a világ tetejére, a 8848 méter magas csúcsra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Eredetileg misszionáriusnak készült a Viktória-vízesést először megpillantó David Livingstone 20:20
- Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja 18:05
- Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához 16:05
- A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban 15:05
- Már huszonegy éves korában sikeres pilótavizsgát tett Steinschneider Lilly 09:50
- Lenyűgöző fejlődésnek indult a magyar főváros Buda, Pest és Óbuda egyesülése után 09:05
- Első munkaadója még nem volt elragadtatva a későbbi színészóriástól, Clark Gable-től tegnap
- Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit tegnap