Csak a kilencedik expedíció járt sikerrel a Mount Everest meghódításában
2023. május 29. 11:20 Múlt-kor
„Nos, George, megfogtuk a gazfickót!” – így foglalta össze röviden Edmund Hillary hegymászó barátjának, George Lowe-nak a Mount Everest meghódításának történelmi tényét 1953. május 29-én, 11.30 perckor.
Forrás: Wikipedia / Jamling Tenzing Norgay / CC BY-SA 3.0
Korábban
A „gazfickót” egy brit mérnökről és geodétáról, Sir George Everestről nevezték el, aki India első feltérképezéséből is kivette a részét.
Névadókhoz méltóan a britek voltak az elsők, akik megpróbálkoztak a világ legmagasabb csúcsának a meghódításával. Bár az 1922-es expedíció sikertelenül végződött, George Finch-nek sikerült egészen 8320 méter magasra felmásznia.
A két évvel későbbi csúcstámadás már emberéleteket követelt: két legendás hegymászó, George Mallory és Andrew Irvine rejtélyes körülmények között, 8450 méteres magasságban eltűnt. Tulajdonképpen még ma is vita tárgya, hogy vajon feljutottak-e a világ tetejére vagy sem.
Mallory és a Mount Everest halálos „csúcstalálkozója” idején az új-zélandi Edmund Hillary még csak öt éves volt. Hillary vonzalma a hegymászáshoz 16 éves korában kezdődött egy, a Mount Ruapehu vulkánhoz indított kirándulásnak köszönhetően.
A csúcs meghódítói (kép forrása: Wikipédia/ Dirk Pons/ CC BY-SA 3.0)
Miközben méhészként kereste a kenyerét, az ambiciózus fiatalemberből lassan profi hegymászó lett, aki élete nagy lehetőséget 1953-ban kapta meg, amikor beválogatták az 1953-as brit Mount Everest expedíció tagjai közé.
Az 1953-as expedíció már a kilencedik próbálkozás volt a sorban, amelynek célja a világ legmagasabb pontjának meghódítása volt. Az oxigénpalackokkal felszerelt csapat április és május folyamán fokozatosan, táborról-táborra haladt a csúcs felé.
Az első csúcstámadás Tom Bourdillon és Charles Evans nevéhez fűződik, akik május 26-án indították el akciójukat. A hegymászók 100 méterre voltak a csúcstól, de légzőkészülékük, amely az éltető oxigént pumpálta szervezetükbe, csődöt mondott, így a kimerült alpinistáknak vissza kellett fordulniuk.
A „második hullámban” Tendzing Norgaj nepáli serpa és Edmund Hillary – aki két órával a nagy menetelés előtt még a csonttá fagyott bakancsát melegítette – sikerrel járt, és május 29-én, 11 óra 30 perckor felért a világ tetejére, a 8848 méter magas csúcsra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Amíg meg nem küldték unokája levágott fülét, nem fizetett váltságdíjat a Getty család feje 09:51
- Szokatlanul enyhe ítéletet kaptak a frankhamisítók 09:05
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról? tegnap
- 10 tény a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombákról tegnap
- Legjobb hegedűinek nevet is adott a legendás hangszerkészítő, Antonio Stradivari tegnap
- Nixon is szervezett randevút Gábor Zsazsának tegnap
- A szíriai polgárháború és az orosz–ukrán háború hatása Magyarország nemzetbiztonságára tegnap
- Háború a diáklányok szemszögéből tegnap