III. Károly országgyűlése rendezi a Rákóczi szabadságharc problémáit
2004. szeptember 13. 12:06
III. Károly az 1708 és 1711 között ülésező `labanc` országgyűlés folytatásaként 1712-ben ismét összehívta a magyarországi országgyűlést. Károly Pozsonyban, május 21-én adta ki hitlevelét, és a következő napon koronázták meg ünnepélyesen a Bécsből visszahozott koronával. A hitlevél a rendek érdekének megfelelően kötelezte az uralkodót, hogy a Szent Koronát az országgyűlésen választott koronaőrökkel az országban őriztesse, fiági örökösei a koronázás előtt a jövőben is adjanak ki hitlevelet, és tegyenek esküt. A hitlevélben megfogalmazott legfontosabb rendi követelmények: az uralkodó őrizze meg, illetve állítsa helyre az ország területi integritását; az országot ne más tartományok mintájára, hanem saját törvényei szerint kormányozza; ha fiúági örököse nem lenne, a rendek kapják vissza a szabad királyválasztás jogát. A törvények a `Rákóczi-párti mozgalom` gyűléseinek minden határozatát semmisnek nyilvánították (XXXII. tc.), a szatmári békében megjelölt határidőre hazatérőknek teljes bűnbocsánatot biztosítottak, a távollévőket - köztük Rákóczit és Bercsényit - hazaárulónak nyilvánították, száműzték, és vagyonukat elkobozták (IL. tc.). A töröktől visszafoglalt területeken fekvő birtokok tulajdonjogának rendezése volt a rendek egyik fő követelése. Alapelveket fogalmaztak meg a birtokügyek és pörök intézésére, és azok felülvizsgálatára három területileg illetékes bizottságot állítottak fel (X. tc.). Magyarország igazgatásának önállósága érdekében törvénycikk rendelkezett arról, hogy a Magyar Udvari Kancellária más udvari hivataltól független (XVII. tc.), és arról, hogy az ország területén működő összes kamarai hivatal a Magyar Kamarának legyen alárendelve (XVIII. tc.). A Magyarországot érintő ügyeket, így elsősorban a törökkel folytatott tárgyalásokat, magyar tanácsosok bevonásával kell intézni (XLI. tc.). Az országgyűlés törvényesítette az állandó hadsereg felállítását; a hadiadó megajánlásának jogát a rendnek - az országgyűlésnek - tartotta fenn, és a hadiadó behajtását is a rendek engedélyéhez kötötte (VIII. tc.). A protestánsokra nézve a szatmári békénél kedvezőtlenebb 1681. és 1687. évi törvényeket erősítette meg, és vallásügyi bizottságot állított fel (XXX. tc.). Az országgyűlés 72 külföldi arisztokratát magyar honossá ("indigenává") fogadott, ami azt jelentette, hogy a magyar koronához tartozó területeken birtokosok lehettek, és hivatalt viselhettek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap