Árpád-kori kolostor, ahol a Szent Pál ereklyét évszázadokig őrizték
2005. február 14. 12:14 Lukácsi Attila
Budapesti peremkerültek rejtőzködő értékeit bemutató sorozatunk újabb része a budaszentlőrinci pálos kolostor történetével foglalkozik, ahol Szent Pál ereklyéjét évszázadokig őrizték. A kolostorrom és környéke ideális zarándokhely lehetne, főleg, ha a szomszédos Hárs-hegy oldalában lévő Báthory-barlang is méltó helyet kapna az emlékezetben.
Nagy Lajos király háborúban szerezte meg az ereklyét
A gyermekvasút Szépjuhászné megállójától (az egykori Ságvári-liget) nem messze lévő kolostornak ma már csak az alapfalai láthatók, a századok során a kövek nagy részét felhasználták a környékbeli házak építésekor - néhány faragott követ például ma is látni a Városkút forrásházba beépítve.
Az egyetlen magyar alapítású rendnek, a pálosoknak gyökerei 1215-re nyúlnak vissza, mikor is Bertalan pécsi püspök az iregi hegységben élő szerzeteseket rávette, hogy Patacson, az általa épített egyszerű zárdában telepedjenek le. A püspök a rendet remete Szent Pálról Pálosrendi szerzetesrendnek nevezte el. Bertalan püspök példáját követte Özséb esztergomi kanonok, aki a Pilis hegységben szétszórtan élő szerzeteseket gyűjtötte össze, és maga is beállt közéjük. Az 1300-as esztendő nagy változásokat hozott a rend életében: Lőrincz pálos rendi szerzetes elhatározta, hogy a budai hegyekben egy monostort építtet. 1301-ben meg is kezdődtek a munkálatok (többek között Károly Róbert támogatásával) a mai Szépjuhászné-nyeregben a kolostorról elnevezett későbbi Budaszentlőrinc falu helyén. Az építkezést Lőrinc, a rend vezetője irányította. 1304-ben már itt tartották a pilisi Szentkereszt helyett a rendi nagykáptalant, tehát az épületek nagy része ekkor már állhatott. A kolostort Károly Róbert, és később Nagy Lajos adományai virágoztatták fel.
| Ismer hasonló árpádkori romokat Budapest környékén? | ||
|
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
