Árpád-kori kolostor, ahol a Szent Pál ereklyét évszázadokig őrizték

Nagy Lajos király háborúban szerezte meg az ereklyét

A gyermekvasút Szépjuhászné megállójától (az egykori Ságvári-liget) nem messze lévő kolostornak ma már csak az alapfalai láthatók, a századok során a kövek nagy részét felhasználták a környékbeli házak építésekor - néhány faragott követ például ma is látni a Városkút forrásházba beépítve.

Az egyetlen magyar alapítású rendnek, a pálosoknak gyökerei 1215-re nyúlnak vissza, mikor is Bertalan pécsi püspök az iregi hegységben élő szerzeteseket rávette, hogy Patacson, az általa épített egyszerű zárdában telepedjenek le. A püspök a rendet remete Szent Pálról Pálosrendi szerzetesrendnek  nevezte el. Bertalan püspök példáját követte Özséb esztergomi kanonok, aki a Pilis hegységben szétszórtan élő szerzeteseket gyűjtötte össze, és maga is beállt közéjük. Az 1300-as esztendő nagy változásokat hozott a rend életében: Lőrincz pálos rendi szerzetes elhatározta, hogy a budai hegyekben egy monostort építtet. 1301-ben meg is kezdődtek a munkálatok (többek között Károly Róbert támogatásával) a mai Szépjuhászné-nyeregben a kolostorról elnevezett későbbi Budaszentlőrinc falu helyén. Az építkezést Lőrinc, a rend vezetője irányította. 1304-ben már itt tartották a pilisi Szentkereszt helyett a rendi nagykáptalant, tehát az épületek nagy része ekkor már állhatott. A kolostort Károly Róbert, és később Nagy Lajos adományai virágoztatták fel.

Ismer hasonló árpádkori romokat Budapest környékén?

Itt írja meg nekünk!

A 40 bécsi öl (76 méter) hosszú, négyzet alapú zárda főfrontjának közepén állott a rend temploma, melyet olasz mesterek építettek gótikus stílusban faragott kövekből. A templom ékességei voltak a gyönyörű szobrok, melyeket Vincze rendtag, kora híres szobrásza készített. A belső helyiségeket aranyozott fafaragványok díszítették, keresztfolyosója gótikus oszlopcsarnokban végződött. A templom főoltára a Szent Lőrinc oltár volt, tőle jobbra a Szent Kereszt oltár állt. A folyosói kápolnában volt Szent István oltára, ebbe került később Szent Pál ereklyéje. A szent testét 1381-ben hozták a kolostorba, miután Nagy Lajos király a velenceiek elleni háború végén, a békekötéskor kiharcolta, hogy engedjék Budára hozatni az ereklyét. A velenceiek azonban sokáig azt állították, hogy nem Szent Pál ereklyéjét adták át, a vitát 1422-ben zárta le V. Márton pápa, a budaszentlőrinciek számára kedvezően. Érdekesség, hogy az ereklye fej nélkül érkezett, azt végül II. Lajos hozta a kolostorba 1523-ban, Csehországból.  

1. Nagy Lajos király háborúban szerezte meg az ereklyét
2. Rendezett romkert, közel a vasútállomáshoz
3. A rejtélyes Bibliafordító remete és barlangja