Árpád-kori kolostor, ahol a Szent Pál ereklyét évszázadokig őrizték

Rendezett romkert, közel a vasútállomáshoz

A rendtagok hitbuzgósága, vallásossága csakhamar messze földön híressé tette a kolostort, a zarándoklatra érkező külföldi vendégek a legnagyobb elragadtatással szóltak róla. Az épületben 3-500 rendtag fért el, emellett 150 vendégnek is helyet tudtak benne biztosítani. A rendtagok egyszerű cellákban laktak, ellenben a királyi-főúri vendégeket a legnagyobb pompával berendezett vendégszobák fogadták, megfelelő szolganéppel. Az 1310-re teljesen felépülő kolostor lett hamarosan a rend központja, itt tartották rendszeresen a pálos rend pünkösdi közgyűlését, a nagykáptalant. Ez egy hatalmas jelentőségű rendezvény volt, spanyol, francia, olasz, és német rendek is kötelesek voltak követeket küldeni ide. 1335-ben Hench János erdőket és szántókat ajándékozott a rendnek a kolostornál (állítólag az adományozó tiszteletére kapta a nevét a János-hegy). A kolostorban később Zsigmond és Mátyás király is gyakran pihent, imádkozott. A királyi és főúri látogatások jelentős támogatásokkal is jártak, Zsigmond király például 300 aranyforintot utalt ki a rendnek a budai polgárok adójából, Mátyás pedig pallosjoggal ruházta fel (így akár halálos ítéletet is hozhattak volna, de nincs róla adat, hogy ez megtörtént). E kolostor szerzetese volt Fráter György is.

A kolostornak korszerű csatornarendszere volt, 1486-ban új kápolna épült mellette, 1488-ban fürdőházat kapott, 1512-ben pedig megépítették szentélyét, sekrestyéjét, és üléstermét. 1486-92 között Kassai István, Mátyás király építőmestere is dolgozott itt. A mohácsi csata előtt a pálosoknak már 100 kolostoruk volt Magyarországon, és számos rendházuk külföldön. De 1526-ban a törökök földig romboltak mindent, elégett a berendezés, összetörték a szobrokat, szétverték az oltárokat. Szent Pál vörösmárvány koporsóját három darabra törték, az ereklyét azonban sikerült Trencsén várába menekíteni.

A romok sorsa később igen kaotikusan alakult, a monostor nem került vissza többé a pálosok tulajdonába. A rendet 1782-ben II. József, majd 1923-as magyarországi újjáalakulása (a köztes időben Lengyelországban működtek) után a II. világháború után a kiépülő kommunista diktatúra számolta fel. A falak 1827-ben még embermagasságig álltak, de a köveket lassan elhordták, a város pedig eladta a romokat Bugát Pál orvosnak, aki elsőként kezdett a megmaradt emlékek feltárásához. Az ásatásokat 1949 után indította be ismét Zolnay László és Gerevich Tibor. Ennek eredményeként ma a templom és a kolostor alapfalai láthatók, egy rendezett romkertben, közel a vasútállomáshoz.

1. Nagy Lajos király háborúban szerezte meg az ereklyét
2. Rendezett romkert, közel a vasútállomáshoz
3. A rejtélyes Bibliafordító remete és barlangja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait