75 éve alapították meg a Corvin kitüntetéseket

A díjakat ünnepélyes keretek között Szent István napján, augusztus 20-án adják át az arra érdemeseknek. A három részből álló kitüntetést eredetileg 1930. október 11-én alapította Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára a tudomány, az irodalom, a művészet, illetve a művelődés fellendítésének elismeréseként. A Corvin-díszjelvényt a Magyarországért tevékenykedő külföldieknek adományozták. Az első átadási ceremóniát 1931. február 23-án rendezték Mátyás király születésnapjának tiszteletére.

 

A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom. A magasabb fokozatot, a Corvin-láncot egyszerre 12 személynek ítélhették oda, a Corvin-koszorút egyidejűleg 60 kitüntetett kaphatta. Utoljára 1943-ban, illetve 1944-ben osztották ki a Corvin-láncot, vagyis a koszorút. Az addig eltelt 13 év alatt összesen 23-an kaptak Corvin-láncot, többek között olyan személyiségek mint Klebelsberg Kunó politikus, Ravasz László református püspök, teológus, Reményik Sándor író, Rudnay Gyula festőművész, gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök (1939-41). A Corvin-koszorút 105 kiemelkedő alkotó vehette át az adott időszakban, többek között Bajor Gizi színésznő, Kodály Zoltán zeneszerző, Makkai Sándor és Molnár Ferenc, írók, Kós Károly építész, Szent-Györgyi Albert orvosbiológus. 2001. augusztus 14-én Teller Ede atomfizikus kapta elsőként a 2000-ben ismét bevezetett Corvin-lánc kitüntetést. 

 

(MTI)