Port Arthur eleste

2005. január 3. 10:06

100 éve az orosz-japán háborúban 1905. január 2-án az oroszok feladták Port Arthurt.

Korábban

Száz éve tört ki az orosz-japán háború

Az 1904-05. évi orosz-japán háború tétje a Távol Kelet, elsősorban Kína és Korea feletti befolyás megszerzése volt. Az 1894-95-ös japán-kínai háborúban a japánoknak sikerült megnövelniük befolyásukat Kínában és Koreában. Ennek ellensúlyozására Oroszország meg akarta hódítani Mandzsúriát és meg akarta szerezni Vlagyivosztok mellé a jégmentes - egyébként a japánok által épített - Port Arthur kikötőjét is. Az 1890-91-ben szervezett nemzetközi intervenció keretében Oroszország mindkét célját elérte. Japán ezután, az orosz terjeszkedéstől szintén tartó Anglia és az Egyesült Államok támogatásával harcba indult a cár ellen. 1904. február 9-ére virradóan a japánok meglepetésszerű támadást intéztek a Port Arthurban állomásozó orosz flotta ellen, blokád alá vették Vlagyivosztok, Port Arthur és Dalnij kikötőjét, 10-én pedig hivatalosan is hadat üzentek Oroszországnak. A Távol-Keleten ekkor több mint 350 ezer japán állt szemben az alig 100 ezer fős, szétszórtan elhelyezkedő orosz haderővel, ezért 1905. január 2-án az oroszok kénytelenek voltak feladni Port Arthurt.

Japán roham Port Arthurnál

A cár európai flottájának bevetésével szerette volna megfordítani a háború menetét, s el akarta vágni a szárazföldi japán erőket az anyaországtól. Az orosz hajók csaknem 40 ezer kilométeres utat tettek meg, s 1905. május 27-én érkeztek a koreai szorosban lévő kettős japán szigethez, Csuzimához. Itt azonban Togo japán tengernagy hajóhada egész napos elkeseredett harcban csaknem teljesen megsemmisítette a cári flottát, amelynek csupán néhány egysége tudott elmenekülni. A 12 ezer orosz matrózból 3500 meghalt és 7000 megsebesült, s 38 hajó elsüllyedt, vagy harcképtelenné vált. A japán veszteség ezzel szemben 700 halott és mindössze három elsüllyedt és hat megrongálódott hajó volt. A háborús vereség eredményeként Oroszországnak le kellett mondania Port Arthurról, Mandzsúriáról, Szahalin déli részéről és osztoznia kellett Japánnal a távol-keleti vasút mandzsúriai részének birtoklásában.

(MTI)