Száz éve tört ki az orosz-japán háború
2004. február 9. 09:00
Száz évvel ezelőtt, 1904. február 9-én tört ki az orosz-japán háború, melynek eredményeképp Japán új ázsiai nagyhatalommá vált, az orosz medve pedig meghátrálni kényszerült
Korábban
A két hét múlva kezdődő futball-világbajnokság házigazdáinak lelkes együttműködése történelmi távlatokból inkább különösnek számít ellenségeskedésekben bővelkedő szomszédságuk fényében
Japán biológiai és kémiai hadviselése Kínában
A japán kormányok hivatalosan még mindig nem ismerik el, hogy a második világháborúban, Kínában biológiai és vegyi hadviselést folytattak
70 éves Akihito japán császár
1933. december 23-án Tokióban jött világra az istenként tisztelt Hirohito császár elsőszülött fiaként. Élete az évezredes hagyományoknak megfelelően kezdődött: hároméves korában elválasztották szüleitől, és császárnak megfelelő neveltetésben részesül
Szerződések és konfliktusok
Togo Heihacsiro |
Port Arthur (Lüsun), amelynek partjai előtt az első ágyúlövések eldördültek, jégmentes hadikikötővel bíró kínai kikötőváros a Sárga-tenger északi részén, légvonalban kb. félúton Peking és Phenjan között. Kína 1898-ban 25 évre bérbe adta Oroszországnak a Kuandong (Liaodong)-félsziget déli részét Port Arthurral, és engedélyt adott rá, hogy ott flottatámaszpont épüljön. Hozzájárult ahhoz is, hogy a transzszibériai vasútvonal egy szakaszát kínai területen vezessék át.
Oroszország már korábban hadat üzent Japánnak, amely az orosz hadsereg Mandzsúriában "feledkezése" miatt és az 1902-es brit-japán szövetségi szerződéstől felbátorítva harcias akciókra készült. A japán-orosz háború mögött távol-keleti gyarmatosítási törekvések is álltak: a fegyveres konfliktus egyebek között a Mandzsúria és Korea fölötti befolyásról is szólt.
Alekszej Kuropatkin |
1855 és 1895 között Oroszország négy szerződést kötött Japánnal, melyek hatása részben még ma is érződik. Az 1855-ös szerződés, amely a két ország közötti tengeri határt szabályozta, Szahalin szigetét közös birtokká nyilvánította. Az 1858-as szerződéssel hivatalos diplomáciai viszony létesült a két ország között. 1875-ben Japán a Kuril-szigetek ellenében lemondott Szahalinról. A negyedik szerződés 1895-ben szabadkereskedelmet és szabadhajózást vezetett be Oroszország és Japán között. A diplomáciatörténet említést tesz még az 1916-os titkos egyezményről, amely lényegében japán-orosz katonai szövetséget hívott életre Kína védelmében, olyan más államok politikai befolyásával szemben, amelynek törekvései "árthattak Japánnak és Oroszországnak".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Juan Diego lett az első indián szent, neki jelent meg a Guadalupe-i Szűzanya tegnap
- 10 tény az ördögűzésről tegnap
- Elviselhetetlen fájdalommal járt a foghúzás az érzéstelenítés feltalálása előtt tegnap
- Magyar forradalom a svéd források tükrében tegnap
- Jeruzsálembe is eljutott a világjáró viking király tegnap
- Légy része a Múlt-kor történelmi magazin csapatának! tegnap
- Betegen állt ki utolsó meccsére a bokszlegenda, Muhammad Ali tegnap
- Három napot töltöttek az égitesten az utolsó holdutazás űrhajósai tegnap