2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

II. József rendeletében bevezeti a kerületi igazgatási rendszert

2004. szeptember 13. 12:06

Először Magyarországon, majd röviddel azután Erdélyben, valamint az ugyancsak bizonyos különállást élvező Lombardiában és osztrák Németalföldön. Célja, hogy a helyi igazgatás átszervezésével véget vessen a központi kormányzattal szembeszegülő rendi ellenállásnak, s hogy államhű hivatalnokaival rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtassa a helyi igazgatás szintjén is. A magyar- és horvátországi vármegyéket tíz nagyobb területi igazgatási egységbe, kerületbe (Distrikt) osztották, melyek élére királyi biztost neveztek ki. Egy időben a vármegyei főispánokat tisztségükből fölmentették. A kerületek és biztosaik központjai Nyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs és Zágráb voltak. A kerületi igazgatás 1785. július 1-jén lépett életbe. A biztosok a közigazgatást, a kamarai igazgatást és az igazságszolgáltatást is felölelő, széles hatáskörrel rendelkeztek. Egyik legfontosabb feladatuk volt, hogy kerületüket rendszeresen beutazva a helyi állapotokról részletes és pontos információkat küldjenek a központi birodalmi kormányzat számára Bécsbe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár