Jobbágytörvényeket hoznak
2004. szeptember 13. 12:06
A magyar országgyűlés az 1548. évi 27. tc.-ben, a `Tripartitum`-mal összhangban, 52 napban határozta meg azt a robotmennyiséget, amit a földesúr évente egy jobbágygazdaságtól megkövetelhetett. Noha a nagybirtok növekedésével a földesurak fokozottan igényt tartottak erre a szolgáltatásra, annak kikényszerítésénél mégis óvatosan jártak el. Számításba kellett ugyanis venniük azt a lehetőséget, hogy túlságosan elégedetlen jobbágyaik elköltözhetnek földjeikről. A jobbágyság teherbírását a sok helyütt kettős adóztatás amúgy is alaposan próbára tette. Az 1548. évi XXIV. tc. elrendelte, hogy a kétfelé adózó jobbágyok a rájuk kivetett állami adónak csak a felét fizessék. Hasonlóképpen sor került azon munkaterhek csökkentésére is, melyekre a jobbágyokat a végváraknál kötelezték. A földesurak számára kifizetendő adó esetében szokássá vált egy, az alku során megállapított éves összeg ráterhelése a jobbágygazdaságra (summás adóztatás). A 16. század közepén a királyi Magyarország országgyűlései több ízben foglalkoztak a jobbágyság jogviszonyaival. Végül az 1556:XXVIII. tc. írta körül `örök érvénnyel` azt, hogy a jobbágyok milyen feltételek között változtathatnak lakóhelyet és földesurat. Ez a szabályozás igen bonyolult volt. Bizonyos kérdésekben a vármegyékre bízta a döntést. Legfontosabb eleme az, hogy a kötelezettségeit teljesítő jobbágy számára engedélyezte a szabad költözést. A jobbágyság általános helyzetét a jogi rendezés mellett a gyakorlatban egyéb körülmények is befolyásolták. Miközben például a 17. századra a háborúktól kevésbé érintett területek jobbágyai beilleszkedtek az `örökös jobbágyság` megmerevedő rendszerébe, addig a hódoltságban és annak peremvidékén jelentős szabad menetelű rétegek alakultak ki.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 19:05
- A kulákság megpróbáltatásai: Kollektivizálás és „agrárreformok” 1953 után 17:05
- Rejtélyes radioaktív berillium anomália a Csendes-óceán fenekén 16:05
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja” 15:05
- Titokzatos alagutak a milánói Sforza-kastély alatt, ahogy da Vinci felvázolta 14:05
- Gólem az agyaglény, ami olykor alkotójára támad 13:21
- Csak hetente háromszor volt műsor a rendszeres tévéadások indulásakor 12:20
- Sokkal kevesebb gladiátor halt meg az arénában, mint azt gondolnánk 10:38