Száz éve tört ki az orosz-japán háború

`A cárizmus fegyverletételének előjátéka`

Jack London haditudósítóként, koreai katonák közt

A háború kezdeti szakaszában, 1904 tavaszán a japánok megszállták Koreát, a Kuandong-félszigetet, júniusban pedig megkezdték a bekerített Port Arthur ostromát, amely 1905. január 4-én a város elfoglalásával zárult. Az ostrom három első szakasza a japánok számára nem hozott sikert, ezután azonban a hadsereget megerősítették, és 1904. november 26-án újabb kísérletet tettek a tengeri erőd bevételére. A védők képesek lettek volna további ellenállásra, de Roman Kondratyenko altábornagynak, az erőd parancsnokának eleste után az ugyanilyen rangban levő Anatolij Sztyesszel a haditanács döntése ellenére a japánok kezére játszotta Port Arthurt. Ezért egy hadbíróság 1908-ban halálra ítélte, de a cár megkegyelmezett neki.

A Port Arthurért vívott harcokban a japán hadsereg 110 ezer embert és 15 hadihajót vesztett. A távol-keleti orosz flottatámaszpont elestét Lenin "az önkényuralom válságára" vezette vissza és "a cárizmus fegyverletétele előjátékának" minősítette. Az orosz seregek a továbbiakban súlyos vereséget szenvedtek Mukdennél (Senjang, Kína, 1905. március 5-7.), a távol-keletre vezényelt orosz balti flotta pedig 1905 májusában Csuzimánál gyakorlatilag megsemmisült: 38 hajója süllyedt el vagy vált harcképtelenné. A tengeri ütközetben ötezer orosz tengerész lelte halálát, további hétezer pedig japán fogságba került.

A japán flotta

Az 1904-1905-ös japán-orosz háborúnak a Portsmouth-ban (USA, Virginia) 1905. szeptember 5-én az Egyesült Államok közvetítésével megkötött békeszerződést vetett véget. Ennek értelmében Oroszország átengedte Japánnak Dél-Szahalint, a Liadong-félszigetet Port Arthurral és Dalnijjal, valamint a dél-mandzsúriai vasútvonalat. A felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy egyidejűleg kivonják csapataikat Mandzsúriából. Japán főhatóságot szerzett Korea és Mandzsúria fölött.

A háború utóéletéhez tartozik, hogy a szovjet kormány 1925-ben elismerte a portsmouth-i békét és tartotta magát annak rendelkezéseihez, Japán viszont 1931-ben megszállta Mandzsúriát és hátráltatta az áthaladó szovjet vasúti forgalmat. Az 1905-ös békeszerződés Japán második világháborús vereségével és fegyverletételével hatályát vesztette. Egy 1945-ös kínai-szovjet egyezmény 30 évre közös tulajdonná nyilvánította a flottatámaszpontot. Moszkva 1955 májusában kivonta katonai erőit Port Arhurból és azt térítésmentesen átengedte a Kínai Népköztársaságnak.

MTI

1. Szerződések és konfliktusok
2. `A cárizmus fegyverletételének előjátéka`