Bolívia gerillamúzeumot nyit Che Guevara emlékére

37 évvel Che Guevara halála után a Guaraní indiánok helyi közössége igyekszik kihasználni a falu iskolájánál lelőtt forradalmár emlékét. La Higuera múzeuma idén fotókiállítással emlékezik a forradalmárra. Sokan Guevara büsztjéhez vonulnak, gyertyát gyújtanak Che emlékére és úgy tartják, hogy imájukkal megkerülhet a farmról elveszett bárány vagy kecske is. A szárazság sújtotta falvak lakosai, a Guaraní indiánok a helyi lakosság megélhetését szolgáló lehetőségeket is látnak a közelben található gerilla kiképzőtábor turisztikai célú hasznosításában.

A Rosarioban született Che, Fidel Castro barátjaként vett részt a kubai forradalomban 1959 januárjában. 1961-ig Kubában a Nemzeti Bank elnöke, majd iparügyi miniszter volt. Guevara 1966-ban Bolíviába ment, a gerillaháborúra vonatkozó elméletével és Kuba felépítését illető elképzeléseivel példaképpé vált a harmadik világ sok forradalmára számára, Amerika, Európa egyetemi ifjúsága körében is sok volt a híve. 1967. október 9-én, a bolíviai La Higuera-ban a kormánycsapatokkal vívott harcban lelőtték a 39 éves Ernesto Che Guevarat.

1995-ben Jon Lee Anderson, Che egyik életrajzírója terepi kutatásai során megtalálta Che és hat meggyilkolt bajtársának sírját. Kubai régészek és törvényszéki szakértők egy csoportja 1997-ben hitelesen azonosították Che földi maradványait, melyeket ezután Kubába szállítottak. 1997. október 13-án emlékünnepséget tartottak Havannában a Forradalom terén. Másnap Che hamvait Santa Clarába szállították, és elhelyezték a számára épített mauzóleumban, ahol leleplezték Che emlékművét is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek