Macskamúmia királyi pompával
2004. október 1. 11:03
Angol kutatók megállapították: az egyiptomiak ugyanolyan módszerekkel és anyagokkal mumifikálták az állatokat, mint az embereket.
Korábban
Angol kutatók szerint az ókori egyiptomiak a macskákat és más állatokat ugyanannyi ideig és ugyanolyan gondossággal készítettek fel a túlvilági életre, mint az embereket. A tudósok több ezer éves sírokból származó állati múmiák tanulmányozása révén jutottak arra az eredményre, hogy az egyiptomiak ugyanazokat az anyagokat és eljárásokat alkalmazták állatoknál, mint embereknél.
"Az állatmúmiáknál talált összetevők azt bizonyítják, hogy a balzsamozás néhány különleges anyag kivételével szinte ugyanúgy történt, mint az embereknél" - nyilatkozta Richard Evershed, a Bristoli Egyetem régészeti kémia-szakértője a Reutersnek.
A 18. század vége óta több millió mumifikált állatot, madarat és hüllőt találtak az ókori egyiptomi sírokban. A tudósok eleinte azt gondolták, hogy ezekkel a múmiákkal jóval kevesebbet foglalkoztak készítőik: egyszerűen becsavarták őket a pólyába és tartósító-szerekbe tették őket.
Evershed és csoportja azonban i. e. 818-715 és 380-343 közötti állatok (egy macska, két sólyom és egy íbisz) múmiáinak tanulmányozásakor méhviasz, gyanta, szurok, pisztácia és feltehetőleg cédrus maradványaira bukkant.
Egyiptomban az állati múmiák elkészítéséhez ugyanazokat a módszereket és anyagokat használták, mint emberek esetében |
Evershed szerint a különféle állatok pólyái között viszont különbség van. "Úgy tűnik, mégiscsak tettek valamiféle különbséget, csak nem az állatok és az emberek, hanem az egyes állatfajok között."
Az ókori egyiptomiak a bomlást igyekeztek megakadályozni a balzsamozással. A méhviasznak és a hasonló anyagoknak antibakteriális hatásuk van, a növényi és állati zsírok pedig megóvják a testet a nedvesedéstől.
A kutatás részletei a Nature magazinban olvashatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.