Szovjet-Németország létrehozását tervezték Sztálinék
2004. szeptember 15. 13:08
A múlt század húszas éveinek elején a német kommunisták alig várták már a világforradalom elérkezését német földre.
Európai Szovjetköztársaságok Szövetsége
Mint Otto Wenzel `1923 - Az elvetélt német októberi forradalom` című 370 oldalas művéből kitűnik, a Német Kommunista Párt (KPD) vezetői, élükön Heinrich Brandler elnökkel, Ernst Thalmann-nal és Clara Zetkinnel 1923 nyarán és őszén több ízben is tanácskoztak Moszkvában az Oroszországi Kommunista Párt (OKP) vezérkarával, amelynek élén - a beteg Lenint helyettesítve - Sztálin állott. Igaz, ekkor még csaknem vele egyenrangú vezetőnek számított a későbbi tisztogatások során meggyilkolt Trockij, Buharin, Zinovjev és Radek is.
A szeptember 25-én lezajlott összejövetelen már arról folyt a vita, vajon a forradalom után "Szovjet-Németország" csatlakozzék-e a Szovjetunióhoz, vagy pedig a célul kitűzött "Európai Szovjetköztársaságok Szövetségének" a magvát képezze-e. Mint Zinovjev a németek értésére adta, az OKP Központi Bizottsága "egyhangúlag" támogatásáról biztosította a németországi felkelés kirobbantását.
A német forradalom kirobbantásának időpontját természetesen a szovjet vezetés határozta meg - bár nem zárható ki, hogy ehhez Thalmannék "súgtak" Moszkvának. Egy másik kortörténeti műben (Bayerlein, Babicenko, Firsov, Vatlin: "Német október 1923" - 470 oldal) megtalálhatók az OKP Politikai Bizottságának 1923. október 4-én tartott üléséről készült jegyzőkönyv részletei. Ebben Sztálin, Trockij, Zinovjev, Molotov és Buharin november 9-ét jelölte meg a felkelés kezdőnapjaként. A jegyzőkönyv, számos kortörténeti anyaggal együtt, az orosz elnöki hivatal levéltárában található, és kutatók számára immár hozzáférhető.
Habár Moszkva - a német kommunisták kérésére - több tucat katonai tanácsadót küldött Berlinbe, élükön Karl Radekkel, a hetek múltával az orosz vezetés számára világossá vált: Németországban - lenini terminológiával élve - nincs "forradalmi helyzet" abban az értelemben, hogy a baloldal nem képes a társadalom döntő többségét maga mögé állítani a fennálló rend megdöntése céljából. Még többet nyomott a latban a kommunisták katonai gyengesége.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap
