Az ókori Gabii, Róma riválisának feltárása

(Forrás: Missouri Egyetem / Marcello Mogetta)

Gabii: Róma elfeledett riválisa

A felfedezés helyszíne Gabii, az egykor virágzó város, amely Rómától mintegy 11 mérföldre, vagyis 18 kilométerre keletre feküdt. A Missouri Egyetem régészei a romok között egy hatalmas, kőből épített medencét találtak, amelyet Marcello Mogetta, a Klasszikusok, Régészet és Vallás Tanszék vezetője i. e. 250 körülire datál.

A szerkezet mérete és kivitelezése alapján az egyik legkorábbi római középület lehet, amely bizonyítja a görög építészet hatását a korai latin városokra.

Mogetta elmondta: „A római korban úgy tartották, hogy Gabii volt az a hely, ahol Romulus és Remus megtanulták a szabad művészeteket.” Ez a hagyomány a két város közötti kulturális kapcsolatokat hangsúlyozza, de a valóságban viszonyuk inkább feszült volt.

A két település közötti rivalizálás arisztokrata családok és hadurak között bontakozott ki, gyakran kisebb portyák formájában. Az utolsó ismert fegyveres összecsapásuk a Kr. e. 5. század elején zajlott, a latin háborúk idején, amikor a gabinusok a Róma ellen szövetségre lépő latin városállamok oldalára álltak. A döntő csata a Regillus-tó közelében zajlott, ahol Róma győzelmet aratott.

Egy város felemelkedése és hanyatlása

Gabii egykor arisztokrata rezidenciáknak, templomoknak és gazdasági területeknek adott otthont, köztük a híres Santuario Orientale szentélynek. A várost több mint kétezer éven át lakták, ám a Kr. e. 1. században hanyatlásnak indult. A korábbi épületeket lebontották, helyükön kőbányák, temetők és műhelyek létesültek.

„Az erős városi elit hiánya miatt Gabii fokozatosan a császári befektetések függésébe került, amelyek idővel elapadtak” – magyarázta Mogetta.
A Rómához való közelség eleinte előnynek számított, de a metropolisz növekedése végül kiszorította Gabii-t a politikai és gazdasági térképről.

Új nyomok a föld alatt

A régészek a medence mögött egy mesterséges dombot is azonosítottak, amely ember alkotta építmény lehetett. A következő terepmunkák 2026-ban és 2027-ben folytatódnak, hogy feltárják a terület további maradványait.

Mogetta szerint a medencét „egy kritikus pillanatban” emelték a Kr. e. 3. században, amikor Gabii még rendelkezett elegendő erőforrással és ambícióval egy nagyszabású városi központ kialakítására. Róma ekkoriban hódításaival új gazdagságot és eszméket hozott, amelyek a közeli közösségek, köztük Gabii fejlődését is inspirálták.

Gabii kulturális öröksége ma

„A most feltárt monumentális medence egy nagyobb építészeti együttes részét képezte, amelyet még nem látunk teljes egészében” – mondta Mogetta. A felfedezés nemcsak egy elveszett város lenyomatát tárja elénk, hanem azt is, miként fonódott össze a latin és a hellenisztikus kultúra a Római Köztársaság hajnalán. Gabii története így nem csupán Róma riválisának históriája, hanem az itáliai civilizáció fejlődésének egyik kulcseleme.

A Gabii romjai alatt előkerült medence a korai római építészet és várostervezés új megvilágításba helyezett bizonyítéka. A felfedezés nemcsak a város dicső múltját idézi, hanem az itáliai kultúra formálódásának egyik legfontosabb fejezetét is újraírja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Az urartui falfestmények, amelyek új fényt vetnek az elveszett civilizációra
• Padlásról a múzeumba: öt véletlenül felfedezett műalkotás, amelyek aukciós rekordot döntöttek
• Újjászületett a Szent Bertalan Kórház északi szárnya – Hogarth mesterművei ismét ragyognak
• Karahantepe új csodája: emberi arcot ábrázoló oszlopot tártak fel Törökországban
• René Magritte elveszett remekműve: kilencven év után újra látható a La Magie Noire
• Titokzatos férfiportré került elő Vermeer híres festménye alól
• Egy nyolcmillió eurós titok – Picasso elveszett mesterműve aukció előtt
• Rembrandt titkai: hogyan került egy ugató kutya az Éjjeli őrjáratra?
• Őskori ékszer műhelyre bukkantak