A Zihl folyó római hídja: katonák, kereskedők és császárok nyomában
2025. szeptember 4. 13:05 Múlt-kor
A svájci Aegertenben egy több mint 2000 éves római híd maradványait fedezték fel. A Zihl folyón átívelő szerkezet a Római Birodalom korai terjeszkedésének idején épült, és évszázadokon át szolgálta a katonai és kereskedelmi útvonalakat. A hídhoz kötődő leletek ma is izgalmas képet adnak a mindennapi életről és a határvédelemről.
(Forrás: Berni Kanton Régészeti Szolgálata)
Korábban
A római híd felfedezése Aegertenben
A svájci Aegertenben egyedülálló régészeti lelet került napvilágra: a Zihl folyón átívelő, több mint kétezer éves római híd maradványai. A régészek több mint 300 tölgyfa cölöpöt tártak fel, amelyek a folyó eliszaposodott, vízzel átitatott medrében konzerválódtak.
Már négy évtizeddel korábban római katonai építmények nyomaira bukkantak ugyanitt, ezért a mostani építkezések előtt a Berni Kanton Régészeti Szolgálata ismét kutatást indított. Mintákat vettek a cölöpökből, és laboratóriumban vizsgálták a hegyesre faragott oszlopokat.
Időutazás a híd évszázadaiban
A dendrokronológiai vizsgálat alapján a hídat többször is átépítették. A legkorábbi szerkezet Kr. e. 40 körül készült, közvetlenül azután, hogy a rómaiak legyőzték a helvetius törzset. A legkésőbbi oszlopok Kr. u. 369-ből származnak, abból a korból, amikor Valentinianus császár a germán betörések miatt megerősítette a Rajna-limest.
Így a római híd több mint négyszáz éven át szolgálta a birodalmat, végigkísérve annak katonai és kereskedelmi stratégiáit.
A Zihl mint római közlekedési útvonal
A Zihl folyó – más néven Thielle – a római korban fontos közlekedési folyosó volt. Része volt a híres Jura-transzverzálisnak, amely Augusta Rauricát, a Rajna legrégebbi kolóniáját kötötte össze a Jura-hegységen át vezető úttal. A híd stratégiai helyen, vízi és szárazföldi utak találkozásánál épült.
Közvetlen közelében állt Petinesca, egy római kisváros és állomáshely, amely a Helvetia fővárosából, Aventicumból Vindonissába vezető úton feküdt. Innen ágazott el az a mellékút, amely a Col de Pierre Pertuis hágón át érte el Augusta Rauricát.
Leletek a mindennapokból
A római híd forgalma hatalmas volt: katonák, kereskedők és utazók ezrei haladtak át rajta évszázadokon át. Nem csoda, hogy az ásatások során rengeteg tárgy került elő a folyóból.
A kutatók emberi cipők sarkantyúszögeit, patkókat, baltákat, halászeszközöket, kulcsokat és érméket találtak. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy nagyméretű, egyetlen fatörzsből faragott, vaspengével ellátott szerszám. Megőrzött faanyaga és pengéje egyaránt kiváló állapotban maradt fenn.
Aegerten római hídja nem csupán építészeti bravúr, hanem történelmi kapocs is a birodalom katonai és polgári élete között. Az itt talált leletek nemcsak a mindennapok tárgyait, hanem egy egész korszak emlékeit idézik fel – azt a világot, amelyben Helvetia a Római Birodalom részeként élt és fejlődött.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
