Egy ledér nő, akit szentként tiszteltek

Egyiptomi Szent Mária

Fiatal nőként kicsapongó volt, aki igazán élvezte a szexet. Aztán váratlanul hátat fordított a világnak, és negyvenhét évig kóborolt a sivatagban. Meztelenül. Egyiptomi Szent Mária a keresztény szentírás bölcs és erényes tanítója lett - legalábbis a 11. századi olvasók ezt hitték.

Példaképként tisztelték

Amikor Szent Mária rendkívüli legendáját egy ismeretlen szerző valamivel több mint egy évezreddel ezelőtt latinból először áttette óangol nyelvre, az a középkori bestseller megfelelője lett. Ezt követően ugyanis  többszörösen lemásolták, majd lefordították óészaki, walesi, ír és végül középangol nyelvre.

A cambridge-i egyetem tudósa, Alexandra Zhirnova most azt a rejtélyt igyekszik megfejteni, hogy miért vonzotta a 11. századi Anglia olvasóit ennek a lázadó nőnek a története. Egyúttal szeretné megerősíteni Szent Mária jogos helyét a történelemben, mint a középkori angol keresztények példaképét.

"Soha nem volt még teljes és alapos tanulmány arról, hogy ez a legenda miért talált ilyen komoly visszhangra Angliában" - mondta a kutató. "Ez a történet eloszlatja a középkorról hallott negatív sztereotípiák nagy részét, kiváltképp a nőkkel, és különösen a sötétebb bőrű nőkkel kapcsolatban. Izgalmas megmutatni, hogyan fogadják el Máriát szentként, Angliának egy olyan időszakában, amikor az egyház nagyon is foglalkozott a nemi normákkal és azzal, hogy a nőknek hogyan kell viselkedniük" - fejtette ki Zhirnova.

Felrúgott minden konvenciót

Ebben az időszakban a szentté avatás nem volt hivatalos eklézsia. "Ez csak annyit jelentett, hogy az emberek szentként imádtak téged, és a legendádat sokan ismerték. Egyiptomi Mária, aki állítólag a 4. századi Egyiptomban élt, egész Európában elérte a szentek státuszát. "De csak amikor a történetét lefordították óangolra, akkor ismerték meg a hétköznapi emberek is" - magyarázta Zhirnova.

Mária históriája megkérdőjelezi a szent nő külsejéről általánosan elfogadott nézeteket, és hat a korabeli férfiak nőgyűlölő tanításai ellen is, amelyek az egyháznak való passzív engedelmességet hangsúlyozták, valamint a nők szexualitását meghatározó szabályozó szigorú betartását szorgalmazták.

A mese egy szerzetes szemszögéből indul, aki azt állítja, hogy a sivatagban találkozott Máriával, miután az negyven éven át meztelenül élt ott. Voltaképpen viszont arról van szó, hogy annyira elutasítja a világot, hogy nem visel többé ruhát, mert nincs rá szüksége. A szerzetes a magyarázat után márt úgy tekint Máriára, mit egy papra. A nő azt is megvilágítja a férfi számára, mi a baj az istennel való kapcsolatával; és úgy idéz a Szentírásból, hogy soha nem olvasta a Bibliát. A szerzetes, Mária  kicsapongásai ellenére - fiatal korában több szeretője is volt, derül ki a történetből - felnéz rá, és rájön, eddig nem volt tisztában azzal, milyen is az igazi keresztény.„Spiritualitás példakép lett, noha abban az időben a nők épp azután váltak szentekké, hogy úgy döntöttek, szüzek maradnak, és istennek szentelik magukat. "Mária - ez a szexuálisan tapasztalt, idős egyiptomi nő - létezése azonban teljesen aláássa ezt a sztereotípiát. A történet azt sugallja, hogy ez a nő, aki minden egyes konvenciót megszeg, amit az egyház a szent nőkre vonatkozóan megállapított, lecke a férfiak számára arról, hogyan lehetünk jobb keresztények" - mesélte a tudós. 

Buja mese

Bár úgy írják le, hogy sötét bőre van, nem teljesen világos, hogy Mária afroamerikai-e. A fordítása szerint: "rendkívül fekete volt a teste a nap melege miatt". A középkori olvasók azonban nem úgy érzékelték a faji különbségeket, mint napjainkban. "Akkoriban úgy gondolták, a sötét bőrű emberek olyan helyeken élnek, ahol sok a nap" - magyarázta Zhirnova. Ez talán nem is volt olyan kérdés, ami a középkori olvasókat különösebben foglalkoztatta. "Igazán nem tudom, mennyire lett volna fontos számukra ez a szempont, de azt hiszem, kulturálisan másnak gondolták volna őt" - említette meg egy másik szakértő, Irina Dumitrescu, a Bonni Egyetem angol középkori tanulmányok professzora. Ugyanakkor a középkori Anglia kultúrája sokkal kozmopolitább volt, mint azt sokan feltételezik. Érdekelték őket az észak-afrikai és közel-keleti történetek". Hozzáteszi, hogy Angliában ez idő tájt a nőknél a világosabb bőrt idealizálták, amit pedig a szüzességgel hoztak összefüggésbe. Így Mária sötétebb bőrét egyfajta szexualitással lehetett társítani.

Dumitrescu úgy véli, hogy Szent Mária nagyon pajkos fiatalságának leírásai magyarázhatják a legenda népszerűségének egy részét. "Ez egy rendkívül szexi történet" - mondta. "Rengeteg erotikus részlet van benne.  Például, hogy Mária Egyiptomból hajóval ment a Szentföldre, és míg utazott, kéjes dolgokat tanított az embereknek Ez elég erotikus."

A középkor liberalizmusa

Úgy véli, a másik ok, amiért ez a történet legenda olyan népszerű lett, az az, hogy "jó tudni, hogy Isten a tökéletlen embereket is szereti. Nagyon fontos tanulság az is, amit a szüzekről szóló történetekkel nem lehet megtanítani, hogy Isten kegyelmes. Az egyháznak mindig is szüksége volt olyan bűnösökről szóló mondákra, akiket meg lehet menteni". Más szentekről szóló mesékkel ellentétben, akik a sivatagba vonultak, hogy Istennek szenteljék magukat (ez a sivatagi szerzetességként ismert aszketikus gyakorlat), Egyiptomi Mária nem maradt egy helyben. "Ő vándorol, szabadon kóborol. Eggyé válik a természettel. Meztelenül van. Semmilyen módon nem tűnik átlagos embernek. Egy intézményellenes figura. És teljesen lenyűgöző lehetett a mese erről a nőről, akiről azt mondják, nem olyan, amilyennek a nőknek lenniük kellene, és Isten mégis őt szereti a legjobban".

Zhirnova kutatásai szerint ez az erkölcs állhat a mese népszerűségének hátterében a középkori Angliában. Nagyjából akkoriban, amikor a történetet lefordították és elkezdték terjeszteni, az egyházban hatalmi harc folyt, amely a kolostorokban élő, Istennek szentelt keresztény nők szabadságának korlátozásával fenyegetett. Angliában abban az időben hagyománya volt a vegyes nemű kolostoroknak. A bencés reformerek azonban azt mondták, hogy ezt nem szabad megengedni, mert ez kísértést jelent mindkét nem számára. A nőket abban is korlátozni akarták, hogy a tanítsanak, laikusoknak prédikáljanak. Egyiptomi Szent Mária legendáját olyan emberek fordíthatták le és terjeszthették, akik nem támogatták az ilyen reformokat. "Ebben a legendában egy olyan nőt látunk, aki ellenáll a hatalomról alkotott szokásos elképzeléseknek. A nők nem taníthatnak - de Mária tanít".

"Az egyik legfontosabb dolog Máriával kapcsolatban az, hogy ellenáll a nő szinte tárgyiasult ábrázolásának. Szándékosan nem illik bele ebbe a mércébe, sőt elutasítja a szent nőkkel szemben támasztott összes többi elvárást is. Ő egy lázadó szent" - összegezte Alexandra Zhirnova, aki azt is reméli, megkérdőjeleződik néhány olyan sztereotípia a középkori Angliáról, amelyeket a szélsőjobboldal állandósít. "Sokan a középkort egy olyan korszak példájaként használják, amikor mindenki fehér volt, és mindenki a fehér bőrt dicsérte, mint ideált."

A BBC cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége