Kevesebb mint egy óra alatt vesztette el trónját Zanzibár szultánja
2024. augusztus 27. 20:20 Múlt-kor
„Nincs szándékunkban levonni a zászlónkat, és nem hisszük, hogy tüzet nyitnak ránk” – Zanzibár újdonsült szultánja, Khalid bin Barghash ezzel a határozott válasszal próbálta lerázni a briteket, akik mindent megpróbáltak, hogy elkerüljék a fegyveres összeütközést. A szultán azonban nagyot tévedett, a briteknek egy ponton túl elfogyott a türelme. 1896. augusztus 27-én reggel 9 órakor a brit haderő vezetője, Lloyd Mathews tábornok elrendelte a támadást. Nem sokkal azután, hogy hajóinak ágyúi tüzet nyitottak, a Zanzibár szigetén emelt szultáni palota lángokba borult.
Szultáni palota romjai a britek bombázása
Wikipédia / Richard Dorsey Mohun / Közkincs
Korábban
Khalid bin Barghash két nappal a konfliktus előtt, elődje Hamid bin Thuwaini szultán halálát követően lépett a trónra. Az elhunyt uralkodó unokaöccse, az akkor 29 éves Barghash azt remélte, hogy a britek elfogadják őt Zanzibár uralkodójának.
Reményeiben csalatkoznia kellett, mert a gyarmattartók mást szemeltek ki erre a posztra. A brit konzul Hamoud bin Muhammedben személyében találta meg azt a könnyen irányítható „bábot”, aki a legjobban képviselheti a brit korona érdekeit Zanzibárban.
A sziget az Indiai-óceánon, a kelet-afrikai Tanzánia (ekkoriban még Német Kelet-Afrika néven gyarmat) partjai mentén fekszik. Zanzibár 1890-ben vált brit protektorátussá egy, a Német Birodalom és Nagy Britannia között 1890-ben létrejött egyezmény értelmében. A sziget ellenőrzése a briteknek egyet jelentett kelet-afrikai gyarmataik feletti uralmuk megszilárdításával.
Zanzibár 1890 előtt még német fennhatóság alá tartozott (Wikipedia / Fotoarchiv des Deutschen Postmuseums, Frankfurt/Main / CC BY-SA 4.0)
Khalid bin Barghash augusztus 25-én költözött be a Zanzibár városában álló szultáni palotába. Miután világossá vált, hogy az angolok nem támogatják őt, csapataival együtt elbarikádozta magát az épületben azt remélve, hogy ezzel a határozott lépéssel elrettenti a sziget valós urait attól, hogy a fegyverekhez nyúljanak.
A britek azonban hajthatatlanok voltak és a kikötőben tartózkodó négy hajójuk augusztus 27-én végül akcióba lépett. A támadás szokatlan eredményt hozott, világrekord született.
A támadóknak ugyanis összesen 38 perc kellett, hogy szétzúzzák a szultán ellenállását és lezárják a nagyjából 500 zanzibári alattvaló életét követelő angol–zanzibári háborút, amelyet mind a mai napig a világ legrövidebb háborújaként emlegetnek a világtörténelemben.
Brit tengerészgyalogosok egy sérült zanzibári ágyúval a romos szultáni palota előtt (Wikipédia / Richard Dorsey Mohun / Közkincs)
Khalid bin Barghash-nak sikerült megszöknie a lerombolt palotából és a német konzulátusra menekülnie, ahonnan később Német Kelet-Afrikába távozott. A két napig tartó, tiszavirág életű regnálásával azonban ő is kiérdemelte, hogy neve bekerüljön a világ legrövidebb ideig uralkodó királyai közé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
