Valószínűleg az atombomba hatásának bemutatása is elég lett volna Japán elrettentésére
2024. augusztus 6. 08:20 Múlt-kor
79 éve, 1945. augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor a történelem új korszakba lépett. Az Enola Gay legénysége kioldotta az atombombát, ezzel megsemmisítve nem csak egy japán várost, hanem az emberiség békés jövőjének illúzióját. Az utcákon haldokló áldozatok és a mérhetetlen pusztítás látványa nemcsak Japán népének, hanem a teljes emberiségnek is kiheverhetetlen traumát okoztak.
Egy B-29-es Oszaka felett 1945. júniusában
Korábban
Atomfizikából politikai realitás
Ki gondolta volna 1939-ben, hogy hat évvel később Hirosimát egy amerikai atombomba pusztítja el? Ugyanis ebben az évben, egy augusztus 2-án íródott levélben Albert Einstein és Szilárd Leó arra hívta fel Franklin D. Roosevelt elnök figyelmét, hogy az urán felhasználásával nukleáris láncreakció indítható el. Ezzel – egyelőre csak elméletben – zöld jelzést kaptak a pusztító tömegfegyverek, ám erre akkor még az amerikai tudósoknak nyomós oka volt: a II. világháború előestéjén valósnak tűnt az a veszély, hogy náci tudósok a világon elsőként fejlesztenek nukleáris fegyvert.
J. Robert Oppenheimer és Leslie Groves tábornok a Trinity-teszt helyszínén
A helyzet az Egyesült Államok hadba lépése után fokozódott, 1942-ben a megvalósítás stádiumába lépett az atomfegyver előállítását célul kitűző Manhattan-terv. A tudósokat J. Robert Oppenheimer vezette, ám rajtuk kívül még számtalan mérnök és kétkezi munkás – Amerika-szerte összesen 600 ezer fő – dolgozott a projekten. A központ, Los Alamos szigorú titoktartásra kötelezte alkalmazottjait, nemzetbiztonsági okokból még a tudósok közül is csak néhány beavatott ismerte a kutatás végső célját.
Noha Németország 1945. május 8-án kapitulált, Japán folytatta a harcot. Az amerikaiak – bár óriási véráldozatok árán elfoglalták Ivo Dzsima és Okinava szigetét 1945 tavaszán – gondterhelten álltak a japán anyaország elfoglalásának kihívása előtt. Ebből a dilemmából eredeztethető az atombomba támogatóinak talán legfőbb érve, ugyanis katonai elemzők szerint Japán elfoglalása akár egymilliós amerikai veszteséggel is járhatott (volna).
Leslie Groves, a Manhattan-terv egyik irányítója
Ezzel szemben a szigetország biztos vereségét prognosztizáló tudósok (köztük Szilárd Leó) álláspontja is megváltozott. Mivel a felkelő nap országában nem fejlesztettek nukleáris fegyvereket, a tudóstársadalom értelmetlen pusztításnak tartotta az atombomba bevetését. Szilárd Leó memorandumát (Einstein ajánló soraival) 1945 márciusában postázta Roosevelt elnöknek, aki időközben (április 12-én) elhunyt. Székébe Harry S. Truman ült, aki frissen értesült az atombomba-programról.
A Nobel-díjas James Franck vezetésével bizottság ült össze. A Franck-jelentés (1945. június 11-én) határozottan az atombomba bevetése ellen foglalt állást, javaslatuk szerint már a fegyver hatásának bemutatása is elegendő lett volna Japán elrettentésére. A jelentést a katonai körök visszatartották, így az soha nem került Truman kezébe. Szilárd Leó ekkor újabb memorandummal próbálta felébreszteni a tudóstársadalom és Amerika lelkiismeretét: „Annak a nemzetnek, amely precedenst teremt azzal, hogy pusztításra alkalmazza a természet ezen most felszabadított erőit, viselnie kell a felelősséget, amiért egy elképzelhetetlen mértékű pusztítás előtt megnyitotta az ajtót” – írta. A tudósok még a „főpróbának” szánt, 1945. július 16-án végrehajtott Trinity-tesztre is meghívták volna a japán vezetőket, ám az amerikai vezetés nemet mondott a „bilaterális” bemutatóra.
A Trinity-teszt elemzése (középen jellegzetes kalapjában Oppenheimer)
Trumant információs karanténban tartották, így arról sem tájékoztatták az elnököt, hogy a japán császár megbízottja látogatást tett Moszkvában. A tartalékaik végén járó japánok ki akarták puhatolni – a szovjeteken keresztül – a megadás feltételeit, de Sztálin nem engedett, részt kívánt venni a szigetország legyőzésének dicsőségéből. Az amerikai flotta lehallgatta és megfejtette a titkos japán rádióüzeneteket, de Truman erről – így az esetleges japán fegyverletételről – sem értesülhetett.
A szövetséges hatalmak Potsdamból intéztek egy utolsó felhívást Japánhoz: július 26-án felszólították az országot a fegyverletételre, ám Japán elutasította az ultimátumot. Ezzel minden, a vérfürdő elkerülésére tett kísérlet kudarcot vallott, Truman augusztus 5-én engedélyezte az atombomba bevetését, Hirosima mellett másodlagos célpontnak Kokurát és Nagaszakit jelölték ki.
Japánban nem véletlenül él a mondás, hogy „szerencsés, mint Kokura” – a várost a felhőréteg és a füst mentette meg a pusztulástól, ugyanis az atombombát szállító gép legénysége szigorú utasítást kapott arról, hogy csak akkor vethetik be a fegyvert, ha a célpont szabad szemmel látható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap