Guillotin helyett egy azonos nevű doktor lett a nyaktiló áldozata

Az 1794. július 28-i kivégzés

Guillotin 1738. május 28-án született a Bordeaux közelében fekvő Saintes városkában. A bordeaux-i egyetemen tanult bölcsészetet, orvosi tanulmányait Párizsban és Reimsben végezte.

Szakmai körökben megbecsülésnek örvendett, nevét mégsem az orvosi-gyógyászati reformokról írott tanulmányai, hanem a híres kivégzőeszköz őrizte meg.

A közfelfogással ellentétben a gépezet feltalálása nem hozzá fűződik. Hasonló kivégzőeszközt már az ókori Perzsiában és Itáliában ismertek, több típusát használták meglehetős sikerrel Európában is.

A skótok büszkén állítják, hogy az ő Skót Szűz néven ismert nyaktilójuk volt az első ilyen szerkezet a világon, amivel 1581-ben James Douglas Morton skót régenst kivégezték.

Guillotin a francia forradalom idején, 1789. december 1-jén javasolta a francia nemzetgyűlésben a nyaktiló alkalmazását, mert úgy vélte, hogy így fájdalommentesen lehet kivégezni az elítélteket.

A hagyományos kivégzési módszerek ugyanis lassúak és fájdalmasak voltak, lefejezés esetén például a hóhér sok esetben csak második vagy harmadik sújtással tudta munkáját befejezni.

Beszédében lelkesen kiáltott fel: „Szerkezetemmel egy pillanat alatt lenyisszantom az Önök fejét, és meg sem fogják érezni”. A derék doktort az emberiességi szempontoktól mellett az azonos bánásmód igénye is hajtotta, mert addig a szegényeket akasztották, a lefejezés pedig csak az előkelők kiváltsága volt.

Joseph-Ignace Guillotin

Javaslatát csak két és fél évvel később, 1792. március 25-én fogadták el, állítólag ebben szerepet játszott, hogy Charles-Henri Sanson, a párizsi főhóhér is jelezte: a halálraítéltek áradatával már nem tud mit kezdeni.

A nemzetgyűlés a megfelelő szerkezet kiválasztásával és elkészítésével Antoine Louis orvost, Tobias Schmidt német hangszerkészítőt és Sansont bízta meg, ők rövid szakmai mérlegelés után az Angliában használatos eszköz mellett döntöttek.

A nyaktilót eleinte az orvos nevéről Louisette-nek hívták, de a néphumor „nemzeti borotvának” is nevezte. A gyilkos gépezet első példánya április elejére készült el, és miután kielégítő eredménnyel próbálták ki állatokon és hullákon, a Greve téren állították fel.

Az első nyaktilóval történő kivégzést 1792. április 25-én hajtották végre, a zuhanó bárd alatt egy Pelletier nevű országúti rablógyilkos feje hullott a fűrészporos kosárba. A hírhedt szerkezet két függőleges gerendaoszlopból áll, amelyeket felül egy keresztgerenda tart össze.

A politikai karikatúrák is középpontba állították a „nemzeti borotvát”

A függőleges gerendák bevágásában egy ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd mozog fel és alá. Lent, a két oszlop között deszka van, amelyhez az elítéltet szorosan hozzákötik, fejét pedig egy kerek nyílásba szorítják, hogy azt a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétől.

1792 és 1795 között a becslések szerint 15 ezer embert fejeztek le így Franciaországban, nem véletlen, hogy a guillotine vált a forradalom jelképévé. A terror igazán demokratikus volt, a korábbi gyakorlattal ellentétben a nemeseket és a közrangú polgártársakat is ezzel az eszközzel végezték ki.

A sors fintora, hogy maga Guillotin is közel állt ahhoz, hogy a saját nyakán tapasztalja meg az általa szorgalmazott nyaktiló humánus voltát: csak Robespierre bukása mentette meg a rá kimondott halálos ítélet végrehajtásától.

Egy másik Guillotin nevű illetőt, egy lyoni doktort azonban valóban végeztek ki guillotine-nal, ez lehet annak a széles körben elterjedt hiedelemnek az alapja, hogy Guillotin a nyaktiló bárdja alatt lelte halálát.

A doktor családja később hivatalosan kérvényezte a hatóságoknál a szerkezet átnevezését, de azt a választ kapták, hogy ha a dolog zavarja őket, inkább ők változtassanak nevet.

Joseph-Ignace Guillotin a vérzivataros idők elmúltával az első francia orvosok egyikeként támogatta a himlőoltás bevezetését, és 1814. március 26-án hetvenöt éves korában, köztiszteletnek örvendő orvosként hunyt el Párizsban.

A guillotine Franciaországban 1981-ig volt hivatalos kivégzőeszköz, utoljára 1977-ben használták. A halálbüntetést, amelyet a francia törvények szerint a guillotine segítségével vagy agyonlövéssel hajthattak végre, 1981-ben törölték el.

A nyaktilót használták még Belgiumban, Görögországban, Svédországban és a náci Németországban. Az Egyesült Államokban is fontolgatták bevezetését, de a technikai újításokat kedvelő amerikaiak a tagállamok zömében inkább a villamosszék mellett döntöttek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban