Varsó, a mártírváros
2004. augusztus 2. 16:39
Varsó Európa egyik legvonzóbb fővárosa volt a 20. század elején, ám a náci megszállás örökre feldúlta arculatát: hajdani lakosságának többségét kiirtották és falainak 80 százalékát lerombolták.
Módszeres pusztítás és genocídium
`A háború előtt Varsó azt jelentette a lengyelek számára, mint Párizs a franciáknak. A több mint egymillió lakosú város - egyike a legnagyobbaknak Európa e részén - politikai, közigazgatási és kulturális központ volt` - mutat rá Pawel Kowal történész. `Adolf Hitler parancsot adott tábornokainak a város és a lakosság megsemmisítésére. A parancsot a legapróbb részletekig végrehajtották` - fűzi hozzá.
"A háború után a várost újjáépítették, de a mai Varsó egészen más" - állapítja meg Jerzy S. Majewski, aki a város építészetének szakértője. A háború előtti stílust csak a pusztulástól megkímélt néhány építészeti sziget területén lehet fellelni az Óvároson és bravúrosan újjáépített történelmi magján kívül.
Az Óváros, amelyet 18. századi képek alapján azonos külsővel rekonstruáltak, ma a világörökség UNESCO-listáján szerepel. A fővárost több hullámban rombolta le a háború. Először 1939-ben Varsó elfoglalásakor pusztították a német légi bombázások és a szárazföldi harcok, ezután következett a gettó lázadása 1943-ban, majd a város többi lakójának
1944 augusztus elsején kirobbant, 63 napig tartó felkelése. A felkelésnek 200 ezer halottja volt, a túlélőket vagy deportálták, vagy elűzték a nácik. Amikor a szovjet hadsereg 1945 januárjában bevonult a városba, már csak alig több mint 10 ezer ember élt a romok között. Miután a felkelők 1944 október 2-án megadták magukat, a nácik módszeresen felrobbantották és felégették a házakat.
Az újjáépítés mindazonáltal már kész tervek alapján kezdődött meg. "A megszállás idején több építész készítette elő a terveket és összegyűjtötte a szükséges dokumentációt" - magyarázza Majewski.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap