Már 4000 éve is pusztított a pestis a mai Ausztria területén
2023. június 22. 12:56 MTI
Mintegy 4000 évesek az Ausztria területén talált legrégebbi pestisáldozatok maradványai: a két hajdani fiatalember holttestére 2018-ban bukkantak rá útépítési munkák során – írta az Archaeologia Austriaca című tudományos folyóirat friss számában.
A ma Belgiumban található Tournai lakosai a pestis áldozatait helyezik tömegsírba egy középkori miniatúrán
Korábban
A régészek a kora bronzkori maradványokban a pestis kórokozójának (Yersinia pestis) nyomaira akadtak. Ausztria korábban legrégebbinek tartott pestisáldozatai a középkorból származtak.
Az Alsó-Ausztria északi részén található temetkezési helyet az A5-ös északi elkerülő út építési munkálatai során fedezték fel Drasenhofennél. 22 sírt tártak fel és dokumentáltak a helyszínen.
Katharina Rebay-Salisbury, az Osztrák Régészeti Intézet munkatársa és csapata azt szerette volna kideríteni, hogy milyen rokoni kapcsolatban álltak egymással a halottak.
Ehhez a fogakból vettek mintát, ahol sok esetben nagyon hosszú ideig megmarad a genetikai anyag. Azonban az elemzés során egy 23-30 éves, valamint egy 22–27 éves korában meghalt férfinél nemcsak emberi DNS-t találtak, hanem a pestis kórokozójának DNS-ét is kimutatták.
Mindkét férfi csontváza a temető szélén feküdt, amiből a tudósok arra következtettek, hogy a körülöttük élők tisztában voltak azzal, hogy fertőző betegségben vesztették életüket. Katharina Rebay-Salisbury aláhúzta: egyik férfinél sem találtak említésre méltó sírmellékletet, ráadásul egyiküket egy korábbi sírban helyezték el. Mindez a kutatók szerint arra utal, hogy a szokásosnál nagyobb sietséggel földelték el őket.
A kormeghatározás alapján az elhunytak nem egy nemzedékben éltek: a 23–30 éves férfi halálozási idejét időszámításunk előtt 2128–1931 közé, a 22–27 éves férfiét pedig 2026-1884 közé tették. A pestis kórokozójának örökítőanyaga is jelentősen eltér a két embernél, így a tudósok kizárták a közvetlen átvitelt.
A talált pestistípus eltért a középkorban ismert kórokozó-variánstól, amely alkalmazkodott a bolhákhoz, és így rendkívül könnyen átterjedt az állatokról az emberekre. Ez az ősi verzió erre nem volt képes. A pestis kórokozójának legrégebbi bizonyítéka Lettországból származik, és több mint ötezer éves.
Katharina Rebay-Salisbury szerint előfordulhat, hogy a két férfi fertőzött hústól betegedett meg, és nem is adta tovább a betegséget a közösségben.
„Természetesen nem tudjuk megmondani, hogy mennyire volt fertőző a pestis akkoriban” – tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.