Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
2023. április 11. 18:08 László Zsófia
Domenikosz Theotokopulosz, más néven El Greco, azaz „a Görög” az európai művészet történetének legkülönlegesebb alkotói közé tartozik. Pályafutása során fontos szereplőjévé vált a posztbizánci görög, a velencei, a római, majd a spanyolországi festészetnek is. Picassóhoz hasonlóan hihetetlen alkalmazkodóképességgel rendelkezett: miután jártasságot szerzett egy művészi kifejezésmódban, képes volt elsajátítani egy attól merőben eltérőt. A kettő szintetizálásával pedig eljutott rendhagyó, egyéni stílusának megteremtéséig.

El Greco: Laokoón
Korábban
A szó szoros és átvitt értelmében is hosszú utat járt be Krétától Toledóig, amelynek során bizánci ikonfestőből a nyugati képzőművészet meghatározó mestere lett.
Keleti és nyugati elemeket egyesítő, ugyanakkor jellegzetesen spanyol ábrázolásmódja Toledóban teljesedett ki igazán, amely nemcsak a lakóhelye, hanem látomásos művészetének ihlető forrása is volt.
E város sziluettje tűnik fel radikálisan személyes, utolsó műveinek többségén – így a XX. század avantgárd művészeit elvarázsoló Laokoónon.
A Laokoón jelenlegi tudásunk szerint a görög mester egyetlen olyan alkotása, amely mitológiai témát dolgoz fel. A trójai pap és fiai története több antik szerzőnél is megjelenik, de a Vergilius Aeneisében szereplő változat a legismertebb.

Az itt leírt legenda szerint Laokoón volt az egyetlen, aki gyanút fogott a görögök által Trója kapuja előtt hagyott, fából készült ló láttán. A város lakói úgy gondolták, hogy a ló egy Pallasz Athénének szánt ajándék, Laokoón viszont óva intette őket attól, hogy bevigyék a városba.
Fiaival együtt áldozatot mutatott be az isteneknek, ám a tengerből két hatalmas kígyó kúszott elő, amelyek mindhármukat megölték. A trójaiak ezt Pallasz Athéné büntetéseként értelmezték, és hogy a további bajt elkerüljék, bevitték a városba a lovat.
A történet végét mindannyian jól ismerjük a lóból előbújó harcosok által elfoglalt Trójáról. A legendának azonban több, egymástól jelentősen eltérő változata létezik.
Az alapos humanista műveltséggel rendelkező El Greco mindet ismerhette, így nem tudjuk, hogy festményével melyiket illusztrálta.
A teljes cikket keresd a Múlt-kor magazin tavaszi számában!
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap