Ezer darabból álló érmekincs került elő Lengyelországban

Forrás: Facebook / Lubelski Wojewódzki Konserwator Zabytków

A felfedezés Michał Łotys fémkeresős kutató érdeme, aki talaj felső rétegeiben elveszett mezőgazdasági felszereléseket keresett.

Łotys azonnal értesítette az örökségvédelmi hatóságokat a leletről, mivel Lengyelországban tilos engedély nélkül régészeti kincsek után kutatni, valamint minden lelet bejelentésköteles, és automatikusan az állam tulajdonába kerül.

A kiérkező régészek vizsgálatai szerint az érméket szándékosan ásták el egy kerámiaedénybe rejtve. A 3 kilogrammos kincs mintegy ezer darab, a 17. századi Litvániából származó érméből áll.

Az érméket szorosan egymásra rétegezték az edényben; 115 közülük az idők során szétszóródott az edény körül (valószínűleg mezőgazdasági tevékenység folytán), 62 pedig erősen oxidálódott.

A kincs eltemetésének oka egyelőre nem ismert, de ezek sokszor bizonytalan, erőszakos időkben keletkeztek, amikor a lakosság biztonságba igyekezett helyezni értékeit.

A 17. században a terület az első Lengyel Köztársasághoz, a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség között a lublini országgyűlésen létrejött unióhoz tartozott.

1654–56-ban orosz, 1655-ben (az északi háborút elindító „svéd özönvíz” idején) pedig svéd csapatok nyomultak be ide, ami magyarázatot adhat az érmék elrejtésére.

A kincset további tanulmányozásra Biała Podlaskába, a Dél-Podláziai Múzeum régészeti osztályára szállították.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek