Az első magyar nyelvű fővárosi újság

A XVIII. század második felében a gazdasági fellendülésnek köszönhetően Pest-Buda gyors fejlődésnek indult, 1784-ben az uralkodó II. József Pozsonyból ide helyeztette a kormányszékeket, és a szomszédos Budára költözött a nagyszombati egyetem is. A városban egymás után létesültek az új nyomdák, könyvkereskedések és iskolák, ezért igény mutatkozott egy új, magyar nyelvű hírlap megjelentetésére.

A német újságírás az 1730-as budai Ofner Mercuriussal kezdődött Pest-Budán, ez 1786-ig működött. 1781-ben jelent meg a Pester Itelligenzblatt in Frag- und Anzeigen. Ez olyan lap volt, amelyben főleg hirdetések, továbbá köz- és magánjellegű közlemények jelentek meg. A lap híreit főleg külföldi lapokból vette át, ezt az olvasók egy része nehezményezte is.

A Magyar Merkurius a megszűnt pozsonyi Magyar Hírmondó folytatása volt. Alapítója annak tulajdonosa, Paczkó Ferenc Ágoston nyomdász, aki megvette az egykori Eitzenberger nyomdát, s remélte, Pesten is megtalálja számítását. A laptól a hatóságok azt várták, hogy a pozsonyi elődjéhez képest mérsékeltebb hangot üt meg - a Magyar Hírmondó erősen ellenzéki cikkeket is megjelentetett. A Helytartótanács Budára költözésével a cenzúra is hatékonyabb lehetett, a hatalom erre az élesedő nemesi ellenállás miatt törekedett.

A lap szerkesztője valószínűleg Török István váci református lelkész, vagy Szabó Márton volt. Az új, 1788. október 8-tól, hetenként kétszer kiadott lapban sűrűn megjelentek a szerémségi török háború harctéri hírei, de - a Magyar Hírmondó gyakorlatával ellentétben - eleinte megelégedett a hivatalos közlemények és jelentések közreadásával. 1789. január 1-jétől némi hangsúlyváltozás következett be az újságnál, amely nevét ekkor Magyar Merkurra változtatta: a hírek közé ellenzéki, kritikai megjegyzések kerültek, és javult a külföldi eseményekről szóló tájékoztatás színvonala. A lap rendszeresen ismertette a francia helyzetet, a nemzetgyűlés összehívása előtti időszak röpiratait és a harmadik rend követeléseit is. A Bastille július 14-i ostromáról azonban csak augusztus 5-én számolt be, de ezután - a bécsi hivatalos lap nyomán - folyamatosan írt a forradalom eseményeiről. A szigorodó cenzúra miatt ismét megritkultak az újságban a politikai állásfoglalások, nőtt viszont az irodalmi és színházi anyagok száma. Az újság - mindezek ellenére - nem tudott igazi népszerűségre szert tenni, s nem győzte a versenyt a bécsi magyar lapokkal, a Magyar Kurírral s a Hadi és Más Nevezetes Történetek című újsággal. Ez utóbbi 1789 nyarán jelent meg, míg a Magyar Merkur 1789. december végén beszüntette tevékenységét. A magyarul olvasó közönség, a középnemesség és az értelmiség ekkor még a viszonylag szabadabb körülmények közt megjelenő bécsi magyar sajtót olvasta.

A magyar hírlapkiadás Pesten csak jó másfél évtizeddel később, Kultsár István 1806-ban indított Hazai Tudósítások című lapjával tudott meggyökerezni.

Fábri Ferenc, MTI-Sajtóadatbank