„Nagy eredmények kezdetének” nevezte Kossuth a második szolnoki ütközetet

Ennek több oka is van. Egyrészt az, hogy 1849-ben a főhadszíntéren itt szenvedte el első, valóban súlyos veszteségekkel járó vereségét az ország nagy részét addig megszálló cs. kir. hadsereg. Másrészt ezt a győzelmet elsősorban a már a Délvidéken magának nevet szerző, de országos ismertségre csak ez által emelkedő, később legendás hőssé, majd aradi vértanúként jelképpé nemesedő Damjanich János tábornok vívta ki. Itt született meg a „legyőzhetetlen hadvezér” és a „mindig győztes III. hadtest” egymást erősítő mítosza. Így nem is csoda, hogy az ütközethez kezdettől számos legendás történet tapadt, és eseményei már a kortársak érdeklődését is kiváltották.

Az ütközet történéseinek népszerűsítésében pedig meghatározó volt Jókai Mór, a „nagy mesemondó” szerepe, aki már 1850-ben, A két menyasszony című novellájában romantikus köntösbe bújtatva a nagyközönség elé is tárta azt a korabeli hadijelentésekből, hírlapi cikkekből és szemtanúi beszámolókból általa megalkotott képet, amely számos toposzt tartalmazott, és alapvetően befolyásolta mind a mai napig a közvélemény elképzeléseit az összecsapásról. Ennek az írásnak a hatása olyan erős volt, hogy később nemcsak a további népszerűsítő kiadványok alapját képezte, hanem még a szakmunkákba is beszivárgott.

A katonai szakírók és történészek összefoglalói már a XIX. század végétől jó néhány ellentmondásra rámutattak az ütközet addig ismert történetében, ám a témáról önálló, a két fél rendelkezésre álló levéltári forrásanyagát feldolgozó munka eddig még nem készült. Éppen ez keltette fel az érdeklődését a szerzőnek, aki közel másfél évtizede kezdett foglalkozni a kérdéssel, és kutatásainak eredményét most önálló kötetben megjelentetve tárja a nagyközönség elé.

E könyv kísérletet tesz a fennálló ellentmondások feloldására, az ütközet előzményeinek, illetve lefolyásának eddiginél pontosabb tisztázására. A kötet első részét képező tanulmány Szolnok 1849. január végén történő második cs. kir. megszállásától egészen a várost visszafoglaló magyar csapatok március második hetében történő kivonulásáig ismerteti az eseményeket számos, a bemutatást megkönnyítő táblázat, kép és térkép segítségével.

A munka második felét pedig egy okmánytár, illetve egy naplókat, visszaemlékezéseket és alakulattörténeteket tartalmazó gyűjtemény alkotja, amely közli az összecsapásra vonatkozó legfontosabb forrásokat. Ez utóbbiak között nemcsak a hadvezérek hivatalos összefoglalóit és levelezését, illetve alakulatok harcjelentéseit olvashatjuk, hanem tisztek és altisztek visszaemlékezéseit is mindkét fél részéről.

A szerző számos kérdésre kereste a választ. Ha az ütközet a téli hadjárat záró epizódja volt, akkor Görgei Artúr tábornok miért említette utóbb a tavaszi hadjárat győztes csatáival egy sorban? Szolnok megszállása után mi volt cs. kir. hadvezetés elképzelése, és mennyire sikerült megerődíteniük a várost? Mennyit tudott a két fél egymás erőiről és elképzeléseiről? Mi volt a terve a Szolnok elleni akció szülőatyjának, Henryk Dembiński altábornagynak? Mekkora volt a tényleges szerepe az eseményekben a csapataival Törökszentmiklóson állomásozó gróf Vécsey Károly tábornoknak? Miért nem sikerült a Szolnok elleni március 3-i első támadás? Hogyan működött a cs. kir. felderítés? Karger cs. kir. vezérőrnagy valóban időben kért-e segítséget? Hol és hogyan zajlott le az összecsapás? Miért nem sikerült a cs. kir. helyőrség tervezett bekerítése? Mi igaz a magyar oldalon ismert legendákból (3. honvédzászlóalj/a szegedi kaszások rohama a cs. kir. tüzérség ellen; a 9. honvédzászlóalj rohama a cs. kir. lovasság ellen)? Tényleg meghatározó szerepe volt a Lengyel légiónak az ütközet megnyerésében? Mekkora veszteséget szenvedett a két fél az összecsapásban? A győzelem után miért nem folytatódott a magyar offenzíva, és miért kellett kiüríteni a várost? És végezetül: milyen következtetéseket vont le a két oldal?

A kötet igyekezett határozott válaszokat adni a források függvényében, noha biztosan maradtak még függőben lévő kérdések is. Ugyanakkor a szerző reméli, hogy mindenki, aki csak kézbe veszi ezt a kiadványt, olyan alapossággal megismerkedhet a Kossuth Lajos által csak „nagy eredmények kezdetének” nevezett szolnoki ütközet történetével, amely eddig nem volt lehetséges. A kiadvány a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum múzeumi boltján keresztül vásárolható meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek