Neandervölgyiek kőeszközét találták egy horvátországi barlangban

A hétvégén megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból (kb. 200–45 ezer évvel ezelőtt) származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek.

Tihana Oštrina, a Barać-barlangok közintézmény-igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében.

Az ősmaradványt – más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt – a Speleon nevű, leendő földalatti örökség központjában állítják ki, melyet várhatóan 2023 végén nyitnak meg – mondta Oštrina, hozzátéve, hogy a felfedezés nagy motivációt jelent a kutatás folytatásához, mert „bárhol ásnak, találnak valamit”. Úgy vélte: a barlangok „a Föld utolsó feltáratlan területei”.

Ivor Karava, a zágrábi archeológiai egyetem professzora elmondta: François Bordes francia régész őskőkori iparágak bemutatására kidolgozott statisztikai tipológiai vizsgálati módszere szerint egy szögletes kaparóról van szó. Rámutatott: „ezek az eszközök jellemzőek a középső paleolitikum időszakára, azaz a moustier-i kultúrára, amelyet Európában a neandervölgyi emberhez kötnek”.

A kaparó szilíciumkőzetből készült, amelyet gyakran használtak a neandervölgyiek, de az őket megelőző és utánuk élő emberfélék (Hominini nemzetség) is. Ehhez hasonló eszközöket találtak már a közép-dalmáciai kličevicai Velika pećina-barlangban, amelyekről a szénizotópos kormeghatározás egyértelműen kimutatta, hogy a moustier-i korszakból származnak – derült ki a konferencia munkaanyagából.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai