Az emberi gondolkodás kialakulásáról alkotott elképzeléseinket is megváltoztathatja egy új felfedezés
2021. november 8. 11:46 MTI
A Homo naledi korai emberfajhoz tartozó gyermek fosszilizálódott maradványait fedezte fel egy dél-afrikai barlangban egy nemzetközi kutatócsoport. A temetkezési helyen talált csontok arról árulkodnak, hogy az emberiség jóval korábban képes volt a rituális magatartásra és szimbolikus gondolkodásra.
Korábban
Egy 250 ezer éve, nagyjából hatéves korában meghalt Homo naledi részleges koponyáját és több fogát találták meg a szakemberek a Johannesburg melletti Cradle of Humankind (Az emberiség bölcsője) nevű, világörökségi listán is szereplő terület Rising Star elnevezésű barlangjának távoleső részén. Úgy vélik, szándékosan helyezhették a területre, amely egyfajta sír lehetett.
A Homo naledi egy ősi emberféle, vagyis hominida, amely a középső pleisztocén korban, 335-236 ezer évvel ezelőtt élt. Először 15 egyedhez tartozó 737 testrész 1550 maradványdarabját találták a területen, a felfedezést 2015-ben publikálták.
„A Homo naledi továbbra is az ember valaha felfedezett legrejtélyesebb rokona” – mondta Guy Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem professzora, a kutatás vezetője.
„Nyilvánvalóan egy primitív fajról van szó, amely akkoriban élt, amikor korábbi ismereteink szerint Afrikában csak a modern ember volt jelen” – tette hozzá. A tudósok felfedezésükről a PaleoAnthropology című tudományos lapban számoltak be.
A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolják mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú, lábfeje a modern emberét idézi.
A korábban feltárt 15 egyednél felmerült már a kérdés, hogyan kerülhettek a csontmaradványok a barlangba egy szűk alagúton át. Ezen keresztül jutott be Berger professzor kollégái közül néhány kis termetű kutatónő mintegy húsz perc alatt, fejlámpák fényében kúszva a több száz csontot rejtő kamrába.
Véleményük szerint temetkezési helyre bukkantak, mert úgy tűnik, a Homo naledi maga szállította ide, a barlangrendszer mélyére a halottait talán nemzedékeken keresztül.
Ha ez igaznak bizonyul, az arra utal, hogy a naledi rituális magatartásra és akár szimbolikus gondolkodásra is képes volt. Eddig úgy vélték, erre legkorábban 200 ezer éve volt alkalmas az ember elődje.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap