Salieri azóta elfeledett operája nyitotta meg a Mária Terézia rendeletére épült milánói Scalát 

A Scalát az akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó milánói hercegségben, Mária Terézia rendeletére építették egy templom helyén, amelyről a nevét is kapta. (Más források szerint egy Visconti hercegné volt a névadó, így a Scala nem a hangok skálájára utal.)

A klasszicista stílusú épületet Giuseppe Piermarini tervezte, timpanonján a diadalkocsit hajtó Apolló szobra látható, színháztermét 1830-ban Alessandro Sanquirico díszítette tovább. A nyitó előadáson Antonio Salieri azóta elfeledett A megismert Európa című operáját játszották.

A színház, amely 1872 óta Milánó város tulajdona, az első világháború alatt zárva tartott, a második világháborúban megsérült. Alig két év alatt épült újjá, de csak a folyosók, a nézőtér és a külső fal maradtak a régiek, a hátsó részt – köztük a fából készült színpadot is – eltávolították. A nézőtéren 2284 ülőhely, négy emeletén 146 páholy található, s efölött még két galéria.

A Scala 1997-ben „magáncéggé” alakult, nyitott magánalapítvány működteti. 2001 decemberétől három évig felújítás miatt ismét zárva volt (egy alkalommal kis híján leégett), kapuit 2004 decemberében nyitotta meg újra, ismét Salieri művével. A renoválás után jobb lett az akusztika, használhatóbb a színpad, ahol akár három operát is lehet játszani egyszerre, mert három elkülönülő részre osztották.

A kiemelkedő társadalmi eseménynek számító évadnyitó előadást hagyományosan Szent Ambrus, a város védőszentjének napján tartják december elején, a kétezer méregdrága belépőért mindig óriási a versengés.

A Scalában volt számos Rossini-, Verdi-, Puccini-mű bemutatója, innen indult a hírnév felé Enrico Caruso, Beniamino Gigli, Maria Callas, Monserrat Caballé és Luciano Pavarotti. Emlékezetes botrányok is zajlottak a színpadon, a 2006-os évadnyitón például az Aidában a Radamest éneklő tenort annyira feldühítette a közönség füttye, hogy egy jelenet közepén kirohant a színpadról, helyére a második szereposztás énekese lépett – a szükséghelyzet miatt ingben, farmerben.

Érdekesség, hogy 2001 októberében a Ferrari gáláján a Forma-1-es világbajnok Michael Schumacher versenyautóval gördült a színpadra. A színház történetét egy-egy karizmatikus vezető határozta meg, első fénykorát Arturo Toscanini alatt élte, a hatvanas-nyolcvanas éveket Claudio Abbado fémjelezte, őt 1986-ban Riccardo Muti követte. 2006-tól – első nem-olaszként – Stéphane Lissner, 2011-től Daniel Barenboim viselte a tisztséget, a jelenlegi művészeti igazgató 2017 óta Riccardo Chailly. 

A Scalának több magyar vonatkozása is van: 1933-ban került színre Kodály Székely fonója, 1942-ben - három évvel Budapest előtt – Ferencsik János vezényelte Bartók Csodálatos mandarinját. Több mint húsz évig volt a balettmestere Szalay Karola, Róna Viktor 1983-1985 között volt balettigazgató-helyettes.

Első magyar énekesnőként Némethy Ella lépett itt fel, 1938-ban Svéd Sándor aratott fergeteges sikert a Tell Vilmos címszerepében. A Scala fennállásának 200. évfordulóján, 1978-ban Marton Éva és Melis György magyarul énekelték Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című operáját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait