A roma holokauszt emléknapja

2004. augusztus 2. 10:08

A romani Pharrajimos szó felaprózást jelent. Találó szó egy történetre, melyből nem maradt más, csak a túlélők emlékei, rémálmai.

Korábban

A cigányokról nem tudtak mit leszedni

1944. augusztus másodikán - egyetlen éjszaka alatt - négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytábort. A Roma Sajtóközpont túlélőkkel készített interjúkat.

Romák az 1848-as szabadságharcban

A magyarországi romák jelentős szerepet játszottak a szabadságharcban, ezért maradt fenn jó néhány fegyverkovács, fegyverjavító, ágyúöntő, és tábori muzsikus roma neve.

A holokausztról a mai Magyarországon

1945 óta a magyar holokausztról több évtizeden át csakis a mindenfajta szembenézést elkerülő hidegháborús antifasiszta ideológia keretén belül esehetett szó. A felelősséget elhárító propagnadisztikus maszatolást a rendszerváltás kezdetén társadalmi szintű szembenézést sürgető, intenzív vita váltotta fel értelmiségi körökben.

Pharrajimos

1944. augusztus 2-án számolták fel a húszezer fősnél is népesebb auschwitz-birkenaui cigánytábort. Az európai romák ezért ezen a napon emlékeznek a roma holokauszt áldozataira, hiszen a tábor felszámolása egyet jelentett a foglyok kivégzésével.

Egy egykori táborlakó így emlékszik vissza az eseményekre: "Egyik éjjel a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk, mi történt. A cigányok táborát fényszóró világították meg, a cigány férfiakat, nőket és gyerekeket az SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. A szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt."

A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, a "renitensek" állami munkatáborba helyezésére. 1928-ban született a következő rendelet országos cigányrazziák megtartásáról, amelyeket 1929-től évente legalább kétszer meg is szerveztek. 1938-ban rendeletet hoznak a romák, mint csoport megbízhatatlanná nyilvánításáról. 1941-ben a magyar hatóságok a német hadműveleti területekre hajtanak több mint ezer kárpátaljai romát, ahol az Einsatzgruppék többségüket kivégzik. 1943-tól folyamatosan hurcolnak romákat kényszermunkára, több megyében mezőgazdasági kényszermunkatáborokat, 1944-től pedig országszerte cigány gyűjtőgettókat hoznak létre.

Dachaut felszabadítják az amerikai csapatok

1944 júniusától nagy számban kerülnek romák Magyarországról különböző német megsemmisítő táborokba a "megbízhatatlanok" internáló táboraiból, augusztustól pedig cigány munkaszolgálatos századokat állítanak fel. 1944. november 2-án indul meg országszerte a roma családok szervezett, németországi táborokba történő internálása. Az első állomás általában a komáromi Csillagerőd, a végállomás pedig Auschwitz, Dachau, Ravensbrück, Buchenwald vagy a többi hírhedt tábor. 1945 februárjában a nyilas Belügyminisztérium még elrendeli a cigány családok összeszedését és internálását.

A fajüldözés a magyarországi roma közösségek mintegy harmadát közvetlenül érintette. A meggyilkolt magyar romák száma több ezer, Európában pedig csaknem összesen félmillióra tehető a roma áldozatok száma.

következő oldal 1 / 2