Előkerültek az Athénban kilenc éve ellopott Picasso- és Mondrian-festmények

A 16,5 millió euróra becsült piaci értékén kívül a görögök számára nagy érzelmi értéket is jelentő Picasso-képre, a Női fej című 1939-es kubista festményre, valamint Piet Mondrian holland festő Szélmalom című, 1905-ben készült képére egy raktárban bukkantak Keratea faluban, Athéntól 45 kilométerre délkeletre.

A Görögország legnagyobb állami műgyűjteményében 2012 januárjában rafináltan előkészített, vakmerően végrehajtott lopás mindössze hét percig tartott. Akkor azt feltételezték, hogy két férfi hajtotta végre a bűncselekményt, de az ügyben végül csak egy 49 éves görög férfit vettek őrizetbe.

A feltételezett tettesek kivágták keretükből a vásznakat és sietve megléptek velük. Ellopták a Moncalvo néven is ismert Guglielmo Caccia 16. századi itáliai művész egy vázlatát is, de az megrongálódott, és a betörők eldobták. Piet Mondrian festményét is megrongálódva találták meg hétfőn Kerateában.

A képek megkerülését bejelentő keddi sajtótájékoztatón Lina Mendoni kulturális miniszter „különleges napról”, „a nagy öröm és érzelem” napjáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Picasso művét „lehetetlen” lett volna értékesíteni, mivel hátoldalán felirat jelzi, hogy az az alkotó személyes ajándéka a második világháborúban a nácikkal szembeszegülő görög népnek. Picasso 1949-ben adományozta a képet a görög államnak.

A lopást követő vizsgálat feltárta, hogy a biztonsági rendszert több mint egy évtizede nem korszerűsítették, a múzeum több tere fedésben volt a kamerák előtt, a riasztórendszer silány minőségű volt és gyakran minden ok nélkül megszólalt.

A biztonsági őrök megtévesztése céljából a betörők előzőleg maguk is többször aktiválták a riasztót, amelyet a személyzet végül kikapcsolt, és az őrök már csak akkor vették észre a tolvajokat, amikor a mozgásérzékelő a távozásukat jelezte. A bűnözők elemeltek egy második Mondrian-festményt is, de azt menekülés közben elejtették.

A rendőrség februárban kezdte újra a nyomozás a festmények után, miután szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a tolvajoknak sosem sikerült eladni a feketepiacon a képeket, amelyeknek így még Görögország területén kell lenniük.

A görög Nemzeti Galériának nagy gyűjteménye van posztbizánci görög műalkotásokból, egy kisebb kollekciója reneszánsz művekből és néhány El Greco-festménye. A múzeum márciusban nyílt meg újra kétszeres kapacitással egy 59 millió euróba (húszmilliárd forint) kerülő nagyszabású renoválás után.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait