Berni csoda, pesti gyász
2004. július 5. 09:00
1954. július 4-én rendezték az ötödik labdarúgó-világbajnokság döntőjét Bernben. A magyar Aranycsapat, vitathatatlanul a világ legjobb válogatottja, 3:2-re kikapott Nyugat-Németországtól. A németek visszanyerték nemzeti büszkeségüket, a magyarok pedig elvesztették a kevés dolog közül az egyiket, amiért az ötvenes években lehetett ezt az országot szeretni.
Vesszen Puskás, vesszen Sebes
Németország hónapok óta nem tud betelni a győzelem emlékének felelevenítésével: játékfilm készült `a berni csodáról`, `a berni hősöket` színpadon is lehet látni, nem is beszélve a televíziós állomások dokumentumfilmjeiről. Könyveket adtak ki, vagy adtak ki újra, például Helmut Rahnnak, az 1954-es győztes gól szerzőjének 1959-es visszaemlékezéseit `Gólokat lőni - ez a hobbim` címmel.
De ez még nem elég: a Bild am Sonntag című lap 1,76 méter magas szobrot is csináltatott a csatárról, a győztes gól rúgásának pillanatában felvett testtartást megörökítve. A szobrot július 11-én avatják fel az esseni stadion előtt, a teret természetesen Helmut Rahnról nevezik majd el. Speyerben kiállítás nyílt Németország és a világbajnokságok címmel, ezer tárggyal, 1954-es szerelésekkel, Beckenbauer cipőjével, az Anglia győzelmével végződött 1966-os világbajnoki döntő után a Wembley-stadionból elcsent labdával.
Németország tíz év óta először örült igazán, Magyarországon ugyanaznap elkeseredett tüntetések törtek ki. A ZDF német televízió a döntő jubileumára 90 perces dokumentumfilmet készített, mely eddig a legteljesebb és legprecízebb munka, ami a témáról készült. A Múlt-kor a film történész-szakértőjét, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársát, Ritter Lászlót kérdezte a budapesti eseményekről és a film németországi fogadtatásáról.
Gól |
A történész elmondása szerint a tüntetők legnagyobb része egy másik sporteseményről, a Népstadionból érkezett, ahol aznap épp nagyszabású atlétikai versenyt rendeztek. A torna végén a hetvenezer néző nem indult rögtön haza, hanem végighallgatta a világbajnoki döntő közvetítését - és nem hitt a fülének. A tömeg - melynek pontos létszámát ma sem ismerjük - a Keleti Pályaudvar felé indult, s a "Vesszen Puskás, vesszen Sebes" kiáltások már ekkor hallhatók voltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05