MŰVELŐDÉS ÉS SZOCIOGRÁFIA

Kultúrközvetítés

A KULTURKÖZVETÍTÉS VIZSGÁLATÁNÁL fontos, hogy a falu mikor került nagyobb mértékben a felsőbb vezetés alá, azaz mikor kezdődött meg kulturális téren intenzívebb erővel a hatósági vagy egyéb gondoskodás s erre nézve itt mint jellemző adatot, a könyvtárak és körök alapítását és működését kell megtekintetnünk. Már ezen a téren is megfigyelhetünk a falvak közt egy lényeges különbséget, mely mai állapotuk vizsgálatánál alapvető, s amelyet úgy fogalmazhatunk meg: volt-e az illető falura intenzívebb hatással a liberális korbeli vezetés, volt-e a falunak mondhatni liberális élménye ezt természetesen nemcsak a hatósági kultúrgondoskodás kérdésével összefüggésben vethetjük fel, hanem az élet különböző területein fedezhetünk fel jellemző vonásokat, melyek összeállítva egy külön életformát körvonalaznak. A tények vizsgálatánál kitűnik, hogy e liberális élmény jelentősebben sokkal kevesebb falura terjed, mint általában feltennők, s korántsem oly intenzív erővel, hogy hatásában a falut a nemzet szellemi vérkeringésébe tevékenyen és aktív részvétellel bevonhatta volna. Kétségtelen amellett, hogy a múlt század második felének kultúrközvetítése a falu mai állapotának legkiemelkedőbb vonása. Tudjuk, hogy a falusi könyvtárak legnagyobb része hatósági alapítás következtében vagy más felsőbbség (pl. egyház) kezdeményezése folytán jött létre. A régebben alakultak közt gazda- és egyéb köri könyvtárak emelkednek ki, újabbak a levente- és az ún. népkönyvtárak, olvasókörök. Nagyobb falvakban fontos az ipartestületi könyvtárak szerepe, saját iniciatívát közkönyvtár létesítésére jóformán csak itt figyelhetünk meg. Vizsgálatunkban a könyvtárak irodalmi anyagát, működését, fogalmát, hatását és a hozzájuk fűződő véleményeket tekintjük meg. Erre nézve néhány adatot kell tájékozásul felemlítenünk. A háború után, különösen az újabb időkben, vezetés alá került sok olyan falu is, mely a liberális fejlődésből, mondhatni, még kimaradt. Erre jellemzőek egy bükkvidéki falu (1388 lakos) adatai. A század elején létesült megyei irányítás alapján egy ún. közösségi kölcsönkönyvtár, mely főként gazdasági tárgyú műveket tartalmazott; megléte igazán csak papirosadat volt, különben elzárva hallgatott és senki sem olvasta. Csak az utóbbi években alakult meg a jelenlegi olvasókör, természetesen felső kezdeményezésre. Alakulásakor a község a könyvtárat 100 pengővel támogatta, azóta anyagi lehetőségek hiánya miatt nem gondoskodhatott róla. Az olvasókör tagdíjakból tartja fenn magát, az emberek viszont nem szívesen fizetnek, s ez is oka, hogy a könyvtárat gyéren veszik igénybe, nyáron szünetel is a kör működése. Legnagyobb a forgalom télen, elsősorban a fiatalabb iparosok és általában a nép kiemelkedőbb rétege látogatják. Ezek véleménye szerint a legkapósabbak a kisebb regények, elbeszélések, kalandos históriák és történelmi leírások. Szükségét érzik új könyveknek, mert a könyvtár alig 70 kötetből áll. Különösen Jókaitól és Gárdonyitól szeretnének még munkákat, de mindenesetre inkább szórakoztató, mint tanulságos könyveket. Jár a körnek a Tolnai Világlapja "mint szépirodalmi újság". Ezenkívül van a katholikus parókián még egy tanítói könyvtár, melynek forgalma úgyszólván nincs, csak címeket ismernek belőle néhányan, (bár pl. megvan Prohászka néhány munkája). Az iskolai könyvtár kb. 70 kötet, elsősorban meséskönyveket és ismert ifjúsági elbeszéléseket tartalmaz. A jobb tanulók kölcsön kapnak könyveket, ezeket gyakran a szüleik is elolvassák. Ez a tárgykör az idősebbeket is érdekli, néha maguktól is kérnek a tanítótól könyvet, népszerű pl. a Kis lord és Robinson. (Ujhuta). Hasonlóan később került felső hatások alá egy másik borsodi falu. (Kácstapolca, 837 lakos). Itt leventekönyvtár van, mely az iskolában elhelyezve, a tanító felügyelete alatt áll. Az alakulás óta nem gyarapodott. Használni inkább a módosabb gazdák szokták, az alsóbb rétegek alig. Noha a könyvtár már több éve üzemben van, sokan nem is tudnak róla. Az érdekesebb könyveket mindazonáltal szívesen fogadnák. A könyvtárat általában nem bírálják, mert nem tudják, hogy másként is lehetne. Somogyi falu (1400 lakos). Minisztériumi kezdeményezésből van gazdaköri könyvtár (200 kötet). Alapjában jelentős hatása a falu életében nincs, a forgalma sem nagy. A gazdasági és egyéb szakmunkákat nem olvassa senki, elsősorban a regényeket kedvelik, különösen Jókai munkáit.

1. Jelentés a falumnak egy ágáról
2. Kultúrközvetítés
3. Bakonybél
4. Olvasói népkörök
5. A Dunántúl és az Alföld
6. Összegzés