Vita folyik arról, milyen anyagból építsék újjá a Notre-Dame gerendázatát
2019. május 24. 11:58 MTI
A párizsi Notre-Dame gerendázatának fából történő újjáépítése lesz “valószínűleg a jó megoldás” – mondta csütörtökön egy nyilvános meghallgatáson Pascal Prunet, a székesegyház restaurálásával megbízott, történelmi műemlékekkel foglalkozó építészek egyike.
Korábban
“A fa felhasználása valószínűleg a jó megoldás. Egyebek mellett a rugalmassága miatt. Fát találni nem gond. Elsődlegesen minden arra enged következtetni, hogy fából újjáépíthető a gerendázat” – mondta az építész, aki örömmel szólt arról, hogy sikerült “tökéletes ismereteket” megőrizni az április 15-én leégett födémszerkezetről.
Más építészek szerint a fából történő újjáépítés túl sok ideig tartana, hogy nehéz tölgyfát találni és sokáig tart a kiszárítása, és hogy ez a választás erdőirtáshoz vezetne.
Az acél vagy a beton praktikusabb lenne – érveltek. Pascal Prunet, aki Philippe Villeneuve főépítész közeli munkatársai közé tartozik és aki a főépítészt képviselte a szenátusbeli meghallgatáson, felhívta a figyelmet az olyan sürgős problémákra, mint “a lángok, az ütések és a víz miatt deformálódott kövek, amelyek egyesek szerint 1170-ből származnak”.
Az építész emlékeztetett arra, hogy a kövek nehezednek: az idők során néha tetemesen nő a súlyuk és a külső rétegük is átalakul. “Nagy mennyiségű követ kell találni, és gyorsan támaszköveket kell keresni” – tette hozzá az építész, aki a Párizsi-medencében található kőbányák újbóli megnyitását javasolta, mondván, “minél közelebb, annál jobb”.
Az átlagosan 15 méter fesztávolságú, 50 centiméter széles boltívek szintén bonyolult megközelítést igényelnek. “A boltozat legkisebb megbillenése a leomlásukhoz vezethet” – tette hozzá. Ennek a törékenységnek köszönheti a Notre-Dame a kecsességét – mondta Pascal Prunet.
A leszerelt magas üvegablakokkal kapcsolatban az építész örömmel jegyezte meg, hogy a többségük nem sérült meg, bár restaurálásra szorul. További nehézséget okoznak az erősen gyúlékony ólomrészecskék, amelyek veszélyt jelentenek a munkások egészségére.
“Az ólomnak a tűz során történt lebomlása maga is elősegíthette a tüzet” – jegyezte meg. Az épület stabilizálásának időszaka hetekig, sőt hónapokig eltarthat. Csak ezután következik az állapotfelmérés időszaka, amikor fel lehet menni a boltívekre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap