2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

A tiszaeszlári vérvádper

2003. augusztus 5. 04:51

Százhúsz éve, 1883. augusztus 3-án született meg a vádlottakat felmentő ítélet a tiszaeszlári vérvádperben

`http://konyvtar.fonyod.hu`
Eötvös Károly
1882. április 1-jén eltűnt Solymosi Eszter, a Szabolcs megyei Tiszaeszláron élő cselédlány, anyja a szolgabírónál feljelentést tett. A faluban többen úgy vélték, hogy a lányt a helybéli zsidók "elemésztették", azaz rituális gyilkosság áldozatává lett, s vérét a húsvéti pászka készítéséhez használták fel. Május 20-án már mint bizonyított tényről írt erről egy fővárosi lap, majd a parlamentben Istóczy Győző és Ónody Géza képviselők uszító antiszemita beszédeket tartottak. (Ónody éppen Eszláron bérelt földet.)

Július 18-án azonban előkerült Solymosi Eszter sértetlen holtteste a Tiszából, ám a gyűlölet hívei ezt úgy magyarázták, hogy a zsidók egy másik női tetemet csempésztek oda. A vizsgálatot Bary József aljegyző vezette, s megfélemlítette a holttestet megtaláló ruszin tutajosokat, akik visszavonták nyilatkozatukat, elfogadva a kitalált koncepciót. Az országban dühöngött az antiszemitizmus, több helyen beverték a zsidó boltok kirakatait, Pozsony megyében statáriumot hirdettek. Az indulatok szításában az alsópapság jelentős szerepet vállalt.

Az 1883 nyarán Nyíregyházán lezajlott perben a község több zsidó lakosát is gyilkossággal vádolták. A tárgyaláson a kor jeles ellenzéki politikusa, az egykori vármegyei ügyész, majd országgyűlési képviselő, Eötvös Károly látta el a védelmet. Nyíregyházára figyelt egész Európa. A zsidó egyházfi 13 éves fiát, a csökkent szellemi képességű Scharf Móricot Bary kitanította, hogyan adja elő hitelesen, hogy s mint ölték meg a lányt a zsidók és csorgatták ki a vérét a hitközségi metsző vezetésével. Az apját is vádoló "koronatanút" fogságban tartották, nehogy kibeszélje a manipulációt.

A perben a vád összeomlott, a holttestet újraboncolták, a szakértők véleménye a védelmet igazolta. Valamennyi terhelő adat, a vád minden tanúja hamis volt. A tutajosok manipulálását Szabolcsi Miksa újságíró leplezte le. A 33 napos tárgyalás végén Eötvös hétórás záróbeszédében bebizonyította: antiszemitizmusra épülő, koholt vádakról van szó, Solymosi Esztert nem ölték meg, hanem vízbefulladt, s a tragédiához a helyi zsidó közösség tagjainak nincs semmi köze. Fellépése nyomán a bíróság 1883. augusztus 3-án mind a 15 vádlottat felmentette. A döntés újabb antiszemita zavargásokat váltott ki. Több történész feltételezi, hogy a tiszaeszlári ügy előkészített akció volt, néhány hónappal korábban Istóczy célzásokat tett radikális módszerek alkalmazására a zsidók ellen.

A korai antiszemita mozgalom a kapitalizmus előretörésével a magát kisemmizettnek érző kisember, elsősorban a dzsentri reakciója volt a szabad versennyel szemben, a gazdasági fejlődés ellentmondásosságának következménye. Az antiszemitizmus egy kalap alá vette Rothschildot és a falusi szatócsot, s már akkor is irracionális érzelmi ítéletekkel manipulált. E mozgalom a nyíregyházi döntéssel hanyatlásnak indult, a liberalizmus és a józan ész ekkor még erősebbnek bizonyult. Kossuth Lajos írta ekkor a "zsidókérdésről": "absolute nincs semmi possibilis célja, kivéve a gyűlölködésben való kéjelgést, s hozzá még azt is német mintára..." Kossuth arra is utalt, hogy a gazdasági és társadalmi bajok teszik a tömegeket fogékonnyá az izgatásra.



http://www.cegled.hu
"gyűlölködésben való kéjelgés"
Eötvös A nagy per, amely ezer éve folyik s még sincs vége című, 1904-ben megjelent hatalmas művében nemcsak a tiszaeszlári ügy, de a korábbi perek és az antiszemita vérvádak történetét is megírta. A könyvben szociológiai részletességgel elemzi a vérvád tömeglélektani jelenségét, s jellemzi a szereplőket. Eötvöst számos támadás érte a perben játszott szerepe miatt, "a magyarság reputációján fájdalmas sebet ejtett" - írták róla. Sikere európai hírnevet szerzett neki, s ma inkább úgy látjuk, ő mentette meg a nemzet becsületét. Egy évtized múlva a franciaországi Dreyfus-per kavarta fel a zsidóellenes indulatokat, akkor Emile Zola emelt szót a gyűlöletkeltés ellen.

A vérvádat a középkor óta rendszeresen felelevenítik, noha több pápa és Luther is alaptalannak minősítette azt. Magyarországon 1494-ben jelentkezett először, amikor máglyán égették el a megvádolt nagyszombati zsidókat. Az alaptalan vádaknak 1529-ben Bazinban, 1539-ben ismét Nagyszombatban, a 18. században Sároson voltak áldozatai. A modern antiszemitizmus is gyakran szította a vérvád hiedelmét, a trianoni trauma, majd az elcsatolt területekről beáramló menekültek elhelyezkedési nehézségei bűnbak után kiáltottak, s erre a zsidóság látszott a legalkalmasabbnak. Az 1930-as évek nyilas-mozgalmainak vezető ideológiája volt az antiszemitizmus, s a szélsőjobb nem mondott le az alaptalan vádaskodások felmelegítéséről: 1937-ben jelent meg a Virradat című nyilas lapban Erdélyi József verse, a Solymosi Eszter vére.

Krúdy Gyula A tiszeszlári Solymosi Eszter című, 1931-es regénye a hazugságokra építő hatóságokat pellengérezte ki, Sándor Iván A vizsgálat iratai címmel ismertette 1973-as tiszaeszlári kutatásainak eredményeit. A per történetét Elek Judit is feldolgozta Tutajosok című 1989 évi filmjében.

Fábri Ferenc, MTI-Sajtóadatbank

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

július 14.Mai évfordulók

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár