2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai

2017. december 7. 14:09

Az első világháborút lezáró békeszerződések teljesen feldarabolták az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az évszázadokig egységes közép-európai birodalom helyét számos új, kisebb állam foglalta el. A háborút követő zavaros években azonban nem csak a jól ismert utódállamokat kiáltották ki, hanem rövid időszakokra más, mára nagyrészt már elfelejtett államalakulatok is megszülettek.

Lajtabánság

Jól ismert történet, hogy a trianoni békeszerződésben meghúzott határokon utólag egyedül nyugaton, Sopron környékén sikerült változtatni. A leghűségesebb város és a környező falvak lakossága népszavazáson nyilváníthatott véleményt arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz akar a jövőben tartozni. Az osztrák állam azonban nem pusztán jószántából egyezett bele a kétséges – és számára végül kedvezőtlen – végkimenetelű referendumba.

Nyugatmagyarország – vagy immár Burgenland – elszakítását követően néhány katonatiszt, élükön Prónay Pállal és Héjjas Ivánnal, egy szabadcsapatot szervezett a terület felszabadítása érdekében. A Rongyos Gárda névre keresztelt alakulat az egykori Székely Hadosztály maradványaiból, leszerelt katonákból, egyetemistákból állt. Ugyancsak csatlakozott hozzájuk mintegy száz fő bosnyák és albán muszlim önkéntes, akik Durics Hilmi Huszein (a Monarchia egykori tábori imámja, majd később budai főmufti) vezetése alatt érkeztek.

A Rongyos Gárda szembeszállt a terület átvételére érkező osztrák csendőrséggel és Ágfalvánál vissza is szorították őket. A vezetők következetesen megtagadták a magyar kormány parancsát a visszavonulásra és 1921. október 4-én Prónay Pál a felsőőri templom előtt bejelentette, hogy nem hajlandóak elismerni a békeszerződést és egy új államot kiáltott ki a vitatott területen Lajtabánság néven.

A Lajtabánságot természetesen egyetlen állam sem ismerte el és nem is tudta ellátni a hagyományos állami funkciókat – igaz, egy pesti nyomdában készültek lajtabánsági bélyegek, amelyek később igazi kincsnek számítottak a gyűjtők körében. A furcsa vállalkozás azonban egy fontos eredményt elért: az addig elutasító osztrákok Velencében végre hajlandóak voltak tárgyalóasztalhoz ülni a magyar kormánnyal a határ felülvizsgálatának kérdése kapcsán. Itt a magyar fél garantálta a rongyosok visszavonását, cserébe a soproni népszavazás kiírásáért. A megállapodásnak sikerült is érvényt szerezni, és Prónay csapatai hamarosan kivonultak a kérdéses területről. A Lajtabánság így alig egy hónapnyi fennállást követően, november 5-én szűnt meg létezni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Prónay PálA Rongyos Gárda tagjaiDobrovits Péter önarcképeHans SuchardTkálecz Vilmos és feleségeA Tanácsköztársaság offenzívája a Vendvidék ellenA Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásaA Bánáti Köztársaság

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár