Egy gazda bukkant rá 1857-ben a Kaba határában becsapódott világhíres meteoritra
2017. november 3. 16:27 MTI
Átfogó kutatások a kabai meteoriton címmel a 160 éve Kaba határában lehullott meteorit kutatásának legújabb eredményeit bemutató konferenciát rendeznek november 8-án a Debreceni Református Kollégiumban - közölte Kustár Zoltán főigazgató a helyszínen csütörtökön tartott sajtótájékoztatón.
Korábban
A főigazgató hozzátette: az elmúlt években különféle tudományos módszerekkel vizsgálták a kabai meteoritot, és most, 160 évvel a megtalálása után eljött az idő, hogy összegezzék ezeknek a kutatásoknak az eredményeit.
Nagy Mihály, a kollégium gimnáziumának nyugalmazott igazgatója, aki az elmúlt években részletesen feldolgozta a meteorit történetét, felidézte, hogy 1857. április 15-én hullott le a meteorit Kaba határában, egy gazda 24 órán belül megtalálta, az elöljáróság pedig úgy döntött, hogy a Debreceni Református Kollégiumnak adják át.
Néhány nappal később Török József, a kollégium természetrajz-professzora a tanárkari ülésen már bemutatta a meteoritot, amelyről már akkor megjegyezte, hogy „hat a mágnestérre”. Ez utóbbi tulajdonságát is vizsgálták az elmúlt években a debreceni atommagkutató intézetben, és ezekről az eredményekről szintén beszámolnak a konferencián - tette hozzá.
Nagy Mihály elmondta azt is, hogy a kiegyezést követően Friedrich Wöhler német vegyész a kabai meteorit vizsgálatával mutatott ki a világon először szénhidrogén-tartalmat meteoritokban. (A kiegyezést megelőzően a bécsi udvar szerette volna magának megszerezni az időközben világhírűvé vált meteoritot, de azt a református egyházkerület és a kollégium vezetősége sikeresen megakadályozta.) Hozzátette: a Földön fellelt néhány szenes kondrit típusú meteorit - közéjük tartozik a kabai meteorit is - a naprendszer kezdeti, mintegy négy és félmilliárd évvel ezelőtti állapotát őrizte meg számunkra.

A becsapódásakor 3000 grammnál valamivel nagyobb tömegű meteorit - amelyből megtalálója, vélhetően aranyrögöt keresve maga is letört egy darabot, majd kutatási célokra vágtak le mintákat - jelenleg csaknem 2600 grammot nyom, páncélszekrényben féltve őrzik, pontos mása látható a kollégium múzeumában - mondta el a szakember.
Rózsa Péter, a Debreceni Egyetem (DE) ásvány- és földtani tanszékének vezetője szerint a tudományos vizsgálati módszerek fejlődésével újabb és újabb technikákkal vizsgálják a meteorit szerkezetét, összetételét a 2007-ben levágott mintákat felhasználva. E kutatások legújabb eredményeiről és a további vizsgálati tervekről is beszámolnak a november 8-i tudományos konferencián - fűzte hozzá.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap