Nem minden több millió éves pattintott kőeszközt az ősember készíthetett

2016. október 20. 15:17 MTI

Tudósok megfigyelése szerint a Brazíliában élő csuklyásmajmok kőhajigálása közben véletlenül is pattannak le éles kődarabok, amelyek az ősemberek pattintott kőeszközeihez hasonlóak. A kutatók úgy vélik, az ősi pattintott kődarabok sem feltétlenül kötődnek az ember őseihez, a hominidákhoz.

Korábban

A Brazília északkeleti részén fekvő Serra da Capivara Nemzeti Park sziklái között korábban számos jelentős őskori leletet fedeztek fel, egyebek mellett sziklarajzokat. A tudósok egy új kutatás során a vadonban vizsgálták a csuklyásmajmok viselkedését, eközben észlelték, hogy kövekkel hajigálják egymást, bár ennek okát nem tudták megfejteni. Azt azonban észrevették, hogy az eldobott kődarabokból éles szilánkok is letörnek, és ezek az ősi pattintott kőszerszámokhoz hasonló kődarabok nyilvánvalóan nem szándékosan készültek.

A szakemberek szerint már a majmok ősei is hajigálhattak köveket hasonló eredménnyel, ezért a régészeti kutatások során előkerült pattintott kődarabok akár össze is téveszthetők az ősemberek által készített szerszámokkal. A kutatást vezető Tomos Proffitt, az angliai Oxfordi Egyetem kutatója hangsúlyozta: a tudósok nem akarják azt sugallni, hogy a kőeszközöket, amelyeket eddig az ősemberek eszközeinek tulajdonítottak, valójában a majmok "készítették". A mintegy 3,3 millió évvel ezelőttről származó szerszámok sokkal kifinomultabbak azoknál, amelyeket a brazíliai majmok csináltak. Ugyanakkor ahogy egyre régebbre nyúlunk vissza az időben, a korábbi szerszámok már sokkal jobban hasonlítanak a majmok által véletlenül letört darabokhoz - mondta el Proffitt, aki a kutatási eredményt a Nature című folyóirat szerdai számában publikálta kollégáival.

A tanulmány szerint az ősi pattintott kődarabok nem feltétlenül kötődnek az ember őseihez, a hominidákhoz. Ha a kutatás során nagyon régi, egyszerű kőszilánkokra bukkannak a régészek, "nem biztos, hogy az emberféléktől származnak", előfordulhat, hogy "egy kihalt majom vagy emberszabású majom" tevékenysége nyomán keletkeztek - magyarázta a tudós. Az afrikai ősemberek éles kőszilánkokat használtak a hús darabolásához és az állatok lenyúzásához, emellett a kemény növényeket is azzal darabolták. Hogy az eszközöket biztonsággal őseink szerszámainak lehessen tulajdonítani, a tudósok egyéb bizonyítékokat is keresnek: a kopás jeleit az éleken, vagy a szerszám közelében olyan állati csontokat, amelyeken kivehetők a darabolás jelei.

A tudósok hosszú ideig azt gondolták, hogy a szerszámkészítés az emberi evolúció családfáján a Homo-csoport megjelenéséhez köthető. Tavaly viszont kutatók 3,3 millió éves kőszerszámokat találtak, amelyek sokkal korábbról származnak, mint a Homo-csoport tagjainak megjelenése. Következtetésük szerint talán az emberfélék elődjei készíthették, akiknek csoportjába a Lucynak nevezett Australopithecus afarensis csontvázleletét sorolták.