Antik légkondicionáló rendszert fedeztek fel Kuvaitban szlovák régészek
2016. április 13. 17:33 MTI
Az épületek belsejének természetes hűtésére használt 7-9. századi légkondicionáló rendszert fedeztek fel szlovák régészek Kuvaitban, a perzsa-öbölbeli Failaka-szigeten lévő al-Kusur lelőhelyen. A szakértők találtak továbbá egy kiterjedt csatornahálózattal összeköttetésben lévő kőtornyot.
Korábban
Az expedíció, amelyben a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének tizenegy szakembere, köztük archeológusok, mérnökök és restaurátorok vettek részt, a kuvaiti-szlovák régészeti együttműködés hatodik ásatási szezonjának részét képezte. "A célunk az volt, hogy modern háromdimenziós technológiát használva feltárjuk és dokumentáljuk a lelőhely legnagyobb lakható épületét" - mondta Matej Ruttkay, az intézet igazgatója. A munkálatok eredményeként a szakemberek egy jó állapotban fennmaradt, 7-8. századi palotát fedeztek fel, amelyet korát megelőzve nyers téglából, kőalapzatra építettek.
A szakértők találtak továbbá egy kiterjedt csatornahálózattal összeköttetésben lévő kőtornyot. Az előzetes elemzések szerint ez egy úgynevezett szélfogó torony, amely úgy működik, hogy a tetején lévő nyílásokon át a szél a ház belsejébe áramlik és kinyomja az ott lévő melegebb levegőt. Ruttkay szerint a széltorony rendkívül széles körben használt építmény volt a Közel-Keleten, majd később Észak-Afrikában is. Mint hozzátette, a jelek szerint ez az egyik legrégebbi légkondicionáló rendszer, amelyet valaha felfedeztek.
A szlovák csoport február végén indult útnak Kuvaitba. A szakemberek a 8-9. századból való al-Kusur lelőhelyen dolgoztak, amelyet a nesztoriánus egyház hívei alapítottak. A korábbi ásatási szezonokban a kutatók több lakóház maradványait is feltárták, amelyeket kőkerítés határolt. Az idei szezon fő célkitűzése a sivatagban talált további épületmaradványok feltárása volt - írta korábban a Felvidék.ma című szlovákiai magyar hírportál. Szlovák régészek először 2004-ben vettek részt kuvaiti expedícióban. Akkor al-Kedr bronzkori lelőhelyet kutatták, ahonnan egyebek között értékes ékírásos táblák is előkerültek. A projekt részeként kuvaiti régészek Szlovákiába utaztak és bekapcsolódtak az ott folyó kutatásokba.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59