Eddig ismeretlen viking településre bukkanhattak Észak-Amerikában

A dokumentumfilmesek által megörökített régészeti kutatás vezetője, Sarah Parcak, a National Geographic munkatársa igazi pionír a szakmában, Egyiptomban például ő használt először műholdas technológiát. A Kanadában ténykedő kutatócsapat elsődleges célja az volt, hogy bizonyítékot szerezzen a viking vaskohászat jelenlétére.

A régészeti leletek meglelésére nem ásókat, hanem műholdat, valamint számítógépes programokat használnak, hogy a föld alatti, emberi kéz alkotta tárgyakat, valamint „természetellenes” anomáliákat feltérképezhessék. A Kanadához tartozó, hatalmas kiterjedésű Point Rosee régészeti lelőhelyhez azért is érdemes műholdas technológiát használni, mert felülről nézve jobban ki lehet venni a különböző természeti furcsaságokat, például ahol a fű gyérebb, vagy nem nő olyan magasra, mint máshol, azt jelentheti, hogy a föld mélyén nagy eséllyel egy nagyobb régészeti leletanyag található. Természetesen olykor lyukra is lehet futni, hiszen gyakran egy-egy méretesebb szikla téveszti meg a kutatókat.

A szakértők magnetométeres kutatásokat is végeztek, így bukkantak rá egy vikingekhez köthető tűzhelykőre, amely a radiokarbonos elemzések szerint 800 és 1300 körüli időkből származik.

Point Rosee előtt a kutatók csupán egyetlen észak-amerikai helyszínt találtak (a mostanitól több száz kilométerre északra, L'Anse aux Meadowsban), ahol bizonyítottan megvetették a lábukat a vikingek. L'Anse aux Meadows 50 évvel ezelőtti felfedezése óta a régészek és a történészek azon dolgoznak, hogy végleg lehulljon a lepel a vikingek újvilágbeli ténykedéseiről. A korábbi ásatások során amerikai vajdiót is találtak a településen, ami azt jelzi, hogy az európaiak legalább a Szent Lőrinc-öbölig eljutottak, esetleg még tovább. Továbbá normann eredetű tárgyakat fedeztek fel a kanadai sarkvidéken is, ami az ottani őslakosokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatra utalhat. A kutatások és a régészeti leletek szerint a L'Anse aux Meadows-i telephely 10-25 évig maradt fenn. Elképzelhető, hogy csak szezonálisan, két-háromévente használták, mielőtt végleg elhagyták.

Ha a vizsgálatok megerősítik a gyanút, akkor Point Rosee lehet minden idők valaha felfedezett, második helyszíni bizonyítéka, amely arra utal, hogy Amerika északi részén egykor (mintegy öt évszázaddal megelőzve az Újvilág felfedezőjének tartott Kolumbuszt) viking kolóniák létesültek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban