"Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot"
2016. március 17. 11:02 Stefano Bottoni
Kitörölhetetlen nyomot hagyott országa kollektív emlékezetére Elena Ceauşescu. A román kommunista pártvezető, Nicolae Ceauşescu felesége sokak szerint megtestesítette az 1989-ben megdöntött rendszer összes negatív vonását. Egyes visszaemlékezők (például a híres Ion Mihai Pacepa volt kémfőnök) és elemzők neki tulajdonítják a személyi kultusz csúcsra futtatását, a tudományos élet erkölcsi rombolását, a katasztrofális politikai és gazdasági döntések sorozatát: egyszóval a Ceauşescu-rendszer végzetes eltávolodását a szovjet típusú egypártrendszertől e szultanisztikus módon működő családi diktatúra felé.
Korábban
E rövid portré nem vállalkozhat egy olyan átfogó, Elena Ceauşescu sokrétű tevékenységét bemutató korrajzra, ami sajnos máig hiányzik a román és nemzetközi szakirodalomból. A visszaemlékezésekben és a világhálón terjedő rémtörténetek viszont kontextusba helyezhetőek. Elena Ceauşescu feleségként, „a nép anyjaként” és tudósnak beállított technokrataként (azaz maszkulinizált nőként) tabu volt minden „gyermeke” számára. Ugyanakkor rendszerformáló politikai tevékenységének bemutatása kijelölheti azokat a súlypontokat, amelyek alapjául szolgálhatnak majd a jövőbeli életrajzkutatásnak.
Az 1970-es és 1980-as évek suttogó szóbeszédében Elena Ceauşescu egyfajta vörös démonként jelent meg. A következő két vicc jól érzékelteti az elnöki pár és különösen Elena szerepét. Az elsőben a Ceauşescu család lefekvéshez készülődik. Elena a fésülködőasztalnál szépíti magát, amikor átszalad egy egér a szobán. – Jaj, istenem! – sikolt fel Elena. Itthon szólíts nyugodtan apukámnak! – válaszolja Nicolae. A második vicc Elena manipulátori képességeit figurázta ki: „Ki a legjobb sakkozó a világon?” – ??? – „Elena Ceauşescu, mert egyetlen paraszttal sakkban tartotta az egész országot”.
Néhány mítosznak gondolt adalék nem is mítosz, hanem valóság volt, például a több kilogramm arannyal díszített fürdő egy protokollvillában. A vidéki látogatások is rendre forrásai voltak a Nicolae és Elena Ceauşescuval kapcsolatos legendáknak. Egy helytörténész szerint elterjedt egy olyan pletyka, hogy Ceauşescu egy tömbházat akart felépíteni Temesvár központjában, az ortodox katedrálissal szemben, hogy amikor látogatóba jön, ne lássa többé az Opera erkélyéről. Déván pedig az 1980-as években több száz család a helyi Securitate hallgatólagos beleegyezésével nézhette a nyugati tévéadókat, állítja ezen intézmény utolsó Hunyad megyei vezetője, Lucian Văceanu. A parabolaantennák ötlete néhány dévai műszerésztől származott. 1985 őszén megjelentek a Hunyad megyei Securitate székházában és engedélyt kértek egy adó felállítására, amivel Dévában sugározni tudták volna az UEFA-s labdarúgó mérkőzéseket. Az eset Elena Ceauşescut oly mértékben feldühítette, hogy az antennák azonnali leszerelését követelte.
Székely koszton nevelt gyermekek
De milyen nő, milyen politikus volt Nicolae Ceauşescu felesége? A leánykori néven Lenuţa Petrescu 1916. január 7-én született a havasalföldi Petreşti községben egy átlagosan szegény parasztcsaládban. Gyermekkorát a korabeli dél-romániai vidéki fiatalokhoz hasonlóan munkával és (kevés) tanulással töltötte. Iskolai bizonyítványai szerint csak testnevelésből és házimunkából szerzett jó osztályzatokat; 14 éves koráig mindössze a négy általánost végezte el. Ekkor, bátyját követve Bukarestbe indult szerencsét próbálni. Előbb laboránsként, majd szövőnőként dolgozott, egyre jobban kezdte érdekelni a politika. Bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, és 1937-ben csatlakozott a föld alatt működő kommunista párthoz. Két évvel később, egy konspiratív gyűlés alkalmával ismerkedett meg a fiatal pártaktivistával, Nicolae Ceauşescuval. Valódi és kitartó szerelem, testi-lelki frigy volt az övék. Noha csak 1947. december 23-án kötöttek házasságot (ezt követően, 1948 és 1951 között születtek meg gyermekeik: Valentin, Zoia és Nicu), kapcsolatukat halálukig nem kezdték ki sem a későbbi pártvezér börtönben töltött évei, sem a hatalom kísértése.
Stefano Bottoni teljes cikkét keresse a Múlt-kor tavaszi számában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap