A pestis miatt kezdhettek kocsmázni az angolok
2015. június 25. 13:05
A fekete halál pusztításától egyenes út vezetett az angliai pubok megalapításáig - állítja Robert Tombs, a Cambridge-i Egyetem történésze. A 15. században a parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságot élveztek, és több szabadidővel rendelkeztek, ami kedvezett az újfajta közösségi terek kialakulásának.
Korábban
Bár Angliában már évszázadok óta főztek söröket, és fogadók is régóta léteztek, a mai pubok "ősei" a késő középkor századaiban alakultak ki. Az országban a 15. század elején jelentek meg azok a sörivásra, szórakozásra és ételfogyasztásra is alkalmas közösségi terek, amelyek a korábbiakkal ellentétben már egész nap nyitva tartottak, és nem az volt az egyetlen funkciójuk, hogy az élet nehézségeibe belefáradt parasztok villámgyorsan az asztal alá igyák magukat. A pubok a társas érintkezés első számú színhelyei lettek.
A pestis 1348 és 1350 között mintegy 1,5 millió áldozatot szedett Angliában, a pusztítás után, a 15. században azonban - mivel ugyanannyi földért és munkáért már kevesebben harcoltak - olyan magas szintre emelkedett az életszínvonal, hogy csak több évszázaddal később, az 1880-as években érte el a lakosság ugyanezt a szintet. Angliában a munkásoknak egészen az 1960-as évekig nem volt annyi szabadideje, mint a 15. században.
"Borzasztó kimondani, de a fekete halálnak meglehetősen pozitív hatásai is voltak" - magyarázta Tombs. "Ebben az időszakban jó volt élni. Ekkoriban találták fel a pubokat, az emberek rengeteg sört ittak, fociztak és így tovább" - tette hozzá a történész, aki szerint mindez nem lett volna lehetséges a pestis pusztítása nélkül.
A fekete halál megjelenése előtt a népesség folyamatos növekedésének következtében egyre kevesebb forrás jutott a mezőgazdasági dolgozók egyes tagjaira. A pestis lecsengése után azonban számos föld szabaddá vált, a források már nem voltak annyira szűkösek. Eltűnőben volt a feudális rendszer.
A parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságra tettek szert. A jobbágyok a munkaerőhiány miatt nyugodtan mondhatták földesuraiknak, hogy amennyiben nem kapnak nagyobb cselekvési szabadságot, tovább állnak és máshol fognak szolgálni. "Ha a földesurak azt akarták, hogy a földjeiket megművelje valaki, meg kellett adniuk jobbágyaiknak vagy szolgáiknak, amire vágytak, vagyis elsősorban szabadságot és egy jobb életet" - magyarázta Tombs.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap