Továbbra sem ismerik el népirtásként Srebrenicát a szerbek

A volt jugoszláv tagköztársaságok vezetői közül eddig Filip Vujanovic montenegrói, Borut Pahor szlovén és Kolinda Grabar Kitarovic horvát elnök erősítette meg részvételét a srebrenicai eseményen, amelyre mintegy 30 külföldi delegációt és körülbelül 50 ezer embert várnak a szervezők.

Tomislav Nikolic kabinetjében közölték a Danasszal, hogy az elnök június 16-án látogat Szarajevóba, és ez lesz az első hivatalos boszniai látogatása 2012-es beiktatása óta. A szerb politikus a tájékoztatás szerint felkérte a háromtagú boszniai elnökség bosnyák tagját, Bakir Izetbegovicot, hogy a látogatás alkalmával közösen járják végig az 1992-1995-ös boszniai háború szerb és bosnyák áldozatainak sírhelyeit, választ azonban egyelőre nem kapott. Szerb elnök a legutóbb a srebrenicai mészárlás tizedik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen vett részt, amikor Boris Tadic 2005-ben lerótta kegyeletét az áldozatok előtt.

Tomislav Nikolic 2013-ban egy televíziós interjúban kért bocsánatot a Srebrenicában történtekért. "Térden állva kérem, hogy bocsássanak meg Szerbiának a Srebrenicában elkövetett bűnökért" - fogalmazott akkor a szerb elnök, hozzátéve, hogy hamarosan felkeresi a boszniai várost. Azt azonban akkor is kifejtette, hogy szerinte nem történt népirtás, a bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el".

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette. A történteket a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.

Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban tavaly óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből