Továbbra sem ismerik el népirtásként Srebrenicát a szerbek

A volt jugoszláv tagköztársaságok vezetői közül eddig Filip Vujanovic montenegrói, Borut Pahor szlovén és Kolinda Grabar Kitarovic horvát elnök erősítette meg részvételét a srebrenicai eseményen, amelyre mintegy 30 külföldi delegációt és körülbelül 50 ezer embert várnak a szervezők.

Tomislav Nikolic kabinetjében közölték a Danasszal, hogy az elnök június 16-án látogat Szarajevóba, és ez lesz az első hivatalos boszniai látogatása 2012-es beiktatása óta. A szerb politikus a tájékoztatás szerint felkérte a háromtagú boszniai elnökség bosnyák tagját, Bakir Izetbegovicot, hogy a látogatás alkalmával közösen járják végig az 1992-1995-ös boszniai háború szerb és bosnyák áldozatainak sírhelyeit, választ azonban egyelőre nem kapott. Szerb elnök a legutóbb a srebrenicai mészárlás tizedik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen vett részt, amikor Boris Tadic 2005-ben lerótta kegyeletét az áldozatok előtt.

Tomislav Nikolic 2013-ban egy televíziós interjúban kért bocsánatot a Srebrenicában történtekért. "Térden állva kérem, hogy bocsássanak meg Szerbiának a Srebrenicában elkövetett bűnökért" - fogalmazott akkor a szerb elnök, hozzátéve, hogy hamarosan felkeresi a boszniai várost. Azt azonban akkor is kifejtette, hogy szerinte nem történt népirtás, a bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el".

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette. A történteket a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.

Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban tavaly óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban