Az Australopithecus ugyanúgy használta kezét, mint a modern ember
2015. január 26. 20:08
Az emberi kéz néhány - más főemlősöktől eltérő - alaktani jellemzője tette lehetővé számunkra, hogy bizonyos tárgyakat a kellő precizitással tudjuk megfogni, valamint azokat az erő segítségével használni. Azt tudjuk, hogy a modern ember hogyan használta/használja kezeit, de azzal kapcsolatban nincs konszenzus, hogy más emberfélék kézhasználata mennyiben volt a miénktől eltérő. Egy új kutatás szerint az Australopithecus africanusnak megvoltak a morfológiai képességei az eszközhasználatra.
Korábban
A Kenti Egyetem antropológusai lipcsei, londoni és bécsi kollégáikkal arra a következtetésre jutottak, hogy a 3,03-2,04 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus africanus a kezeit úgy használta, mint a modern ember.
Határozottan emberi képességnek számít az erő és a precizitás együttes alkalmazása (például egy kulcs elfordítása a zárban vagy a kalapács használata), ami a kutatók szerint két kulcsfontosságú evolúciós ugráshoz kapcsolható a kézhasználat terén: a fákon töltött idő csökkenése, valamint a kőeszközök használata. Ugyanakkor nem bizonyított, hogy ezek a mozgásszervvel kapcsolatos változások mikor történtek meg.
Matthew Skinner és Tracy Kivell kenti antropológusok egy új technikát használva megvizsgálták a trabeculae nevű csontszövet belső szerkezetét, amely egy élethossznyi idő alatt viszonylag gyorsan át tud alakulni, így fontos információkat hordozhat az adott élőlény antropológiai jellegzetességeiről, valamint fizikai kvalitásairól.
A szakértők először a mai ember kezének, valamint a csimpánz mellső végtagjának trabeculáit vizsgálták meg. Egyértelmű különbséget találtak a két fajnál, ugyanis míg az előbb említettnek egyedülálló képessége van az erő és a precizitás együttes alkalmazására, a csimpánzoknál ez nem fejlődött ki. Ezen tulajdonság az eddigi tudásunk szerint azoknál az emberszabásúaknál volt jelen, akik már végleg lejöttek a fáról, s kőszerszámokat használtak, mint például a neandervölgyiek.
A mostani kutatások azonban azt mutatják, hogy az eddig csupán Dél-Afrikában feltárt Australopithecus africanus egyedeinek - akik a tudomány eddig elfogadott álláspontja szerint nem készítettek szerszámot - hüvelykujjaiban és a tenyér csontjaiban emberszerű csontszerkezet volt. Mindezek azt mutatják, hogy képesek voltak kőeszközök készítésére, valamint használatukra.
Ezek az eredmények alátámasztják a korábbi régészeti bizonyítékokat az Australopithecusok eszközhasználatára nézve, s bizonyítékot nyújtottak arra, hogy korai őseinknek valóban emberi keze volt, amely jóval hamarabb kifejlődött, mint azt korábban gondoltuk.
"Ezek az új bizonyítékok jelentősen segítenek bennünket abban, hogy közelebb kerüljünk az emberfélék megértéséhez, s azt sugallják, hogy ezek a hominidák jóval közelebb álltak a modern emberhez, mint azt gondoltuk volna" - mondta Skinner. "Úgy néz ki, hogy a Homo nemzettség megjelenése nem járt együtt egy teljesen új viselkedésformával, csupán kihangsúlyozta az Australopithecusnál kialakult szokásokat, így a szerszámkészítést vagy a húsevést" - tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.