Nem "hobbit" volt, hanem Down-kóros

Tíz évvel ezelőtt, 2004 októberében tártak fel az indonéz Flores-szigeten, a Liang Bua-barlang lerakódásában egy 15 ezer éves aprócska, majdnem teljes csontvázat, amelyet az elmúlt évszázad legjelentősebb antropológiai felfedezésének kiáltottak ki. Nyolc másik apró egyed részleges csontvázát is megtalálták a barlangban, ám az LB1 katalógusjelű, becenevén "Ebu" típuspéldány az egyetlen, amelynek fennmaradt a koponyája és a combcsontja. Vizsgálata alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy "Ebu" egy korábban ismeretlen emberfaj képviselője, amelyet a felfedezési helyéről Homo floresiensisnek, azaz "floresi embernek" neveztek el - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

A "floresi ember" besorolását csontvázának furcsaságaival indokolták, hiszen agytérfogata mindössze 380 köbcentiméter volt, azaz alig harmada a modern emberének, magassága pedig csupán 1,06 méter. Annak ellenére, hogy "Ebu" mindössze tizenötezer éve élt, maradványait összehasonlították a Homo erectus és az Australopithecus fosszíliáival, és ennek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az emberfélék korábban nem ismert fajáról van szó.

Egy nemzetközi kutatócsoport, köztük Robert B. Eckhardt, a Pennsylvaniai Állami Egyetem genetika-professzora, Maciej Henneberg, az ausztrál Adelaide-i Egyetem anatómiaprofesszora, valamint Kenneth Hszü kínai geológus és paleoklimatológus aprólékosan megvizsgálta "Ebu" földi maradványait. A tudósok meggyőződése szerint kollégáik téves következtetéseket vontak le egyetlen fosszílizálódott csontváz alapján: az LB1 esetében ugyanis nem ismeretlen fajról, hanem a Down-szindróma elváltozásait mutató modern emberről van szó.

A legújabb mérések eredményei mindenekelőtt azt bizonyították, hogy az antropológusok alábecsülték "Ebu" agytérfogatát, amely 430 köbcentimétert tett ki, magassága pedig elérte az 1,26 métert. "Jelentős különbségről van szó, s ezek az értékek megegyeznek a térségben élő Down-kórosok testméreteivel" - hangsúlyozta Robert. B Eckhardt professzor. Mint hozzátette, a betegségre utal az arckoponya aszimmetriája is, valamint a rövid combcsont.

Ráadásul, mint kiemelte, a Down-szindrómára jellemző elváltozásokat csupán LB1 földi maradványain fedezték fel, a barlangban feltárt többi csontvázon nem találtak ilyeneket. Ez szintén azt a feltételezést látszik alátámasztani, hogy "Ebu" Down-kórban szenvedett. "Egy hipotézist vázoltunk, azt vizsgáltuk, hogy eléggé eltérnek-e a Liang Bua-barlangból származó csontvázak ahhoz, hogy egy új emberi fajról beszélhessünk. Vizsgálataink inkább azt a feltételezést támasztják alá, hogy LB1 Down-kórban szenvedett, a leggyakoribb, génhibára visszavezethető betegségben, amellyel minden ezredik csecsemő jön a világra" - tette hozzá Eckhardt professzor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai