Kagylók mesélnek az Azték Birodalom nagyságáról

2008 májusában az aztékok legszentebb templomában, a mexikóvárosi kettős templompiramisban (Templo Mayor) hatalmas mennyiségű áldozati ajándékot találtak mexikói kutatók Tlaltekutli azték istennő hatalmas szobra alatt. A szakemberek úgy vélik, hogy az áldozatbemutatásra Ahuízotl azték uralkodó (1486-1502) idején került sor. A szörnyű zsarnokként leírt Azhuízotl az Azték Birodalom nyolcadik királya volt, aki szokatlan katonai stratégiájával a mai Guatemala területén és a Mexikói-öböl mentén élő törzseket is leigázta.

Templo Mayor maradványai

A 126. számú áldozat mintegy négyezer szerves anyagból áll, ezek háromnegyede tengeri puhatestű. A leletanyagot Belem Zúñiga Arellano, a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH) biológusa vizsgálta meg, aki összesen 111 fajt azonosított: közülük 40 az Atlanti-, 66 pedig a Csendes-óceánból származott, volt három, amely az amerikai kontinens mindkét partján előfordult, kettő pedig folyami volt.

"E fajok túlsúlya egyfelől az Azték Birodalomnak az Azhuízotl uralkodási idején csúcsosodó terjeszkedéséről árulkodik, amikor a király meghódította a nyugati part népeit (a mai Guerrero és Oaxaca állam), másfelől a déli irányú, illetve a karibi térségben élőkkel folytatott kereskedelmi kapcsolatokra világít rá" - fejtette ki Zúñiga Arellano.

"Amikor összevetjük az eddig vizsgált áldozati ajándékokkal, érdemes megjegyezni: a hódítások egy korszakát leszámítva (1486-1502) Huey Teocalli vagy Templo Mayor terjeszkedése azt mutatja, hogy több faj származott az Atlanti-óceánból, ami a keleti partokkal folytatott szorosabb kereskedelmi kapcsolatokra utal" - tette hozzá.

Zúñiga Arellano kifejtette, hogy a legtöbb puhatestű a tengerből származott, s csak egy kis részük található meg az enyhén sós vizű torkolatokban, parti lagúnákban, mocsarakban és mangróvékban. A jelek szerint a legtöbbször üres kagylóhéjakat szedtek fel a tengerpartokon, de volt olyan is, hogy még élő puhatestűeket gyűjtöttek. A kutató elmondta, néhány, a sziklára tapadt kagylófajt (Spondylus calcifer, Spondylus princeps) 10-15 méteres mélységből hoztak a felszínre.

A 126. számú leletanyag a Tlaltekutli azték istennőnek felajánlott áldozati ajándékok változatosságáról árulkodik. A legértékesebb állatfajok találhatók meg benne, a fauna azon példányai, amelyek nem helyben éltek, így nem számítottak elsődleges táplálékforrásnak, se nyersanyagnak. "Éppen ellenkezőleg, ezeket kifejezetten rituális célokra használták - nem meglepő, hogy időt és energiát nem sajnálva gyűjtötték össze e puhatestűeket olyan távoli helyekről, mint a Yucatán-félsziget, vagy Sinaloa és Sonora partjai" - mondta a kutató, hozzátéve: az azték papok szintén nagy erőfeszítéseket tettek az áldozati rituálékhoz való felkészüléskor és az áldozatok bemutatásakor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából