Leonardo kínai anyja lenne a Mona Lisa?
2014. december 4. 19:37
Bár hajmeresztő elméleteknek eddig sem voltunk híján Leonardo da Vinci világhírű olajfestménye, a Mona Lisa kapcsán, de egy olasz történész a minap az eddigieken is túltett: szerinte a reneszánsz mester kínai, rabszolgasorba taszított anyjáról mintázta a La Giocondát, így ő maga is félig távol-keleti származású.
Korábban
Leonardo da Vinci 1503 és 1506 között festette Mona Lisa című portréját, amelynek modellje a művészettörténészek szerint a firenzei selyemkereskedő, Francesco del Giocondo felesége, Lisa Gherardini volt, akit az olaszok Giocondaként is emlegetnek. A párizsi Louvre-ban megtekinthető, kalandos sorsú alkotást Giorgio Vasari olasz művészettörténész nevezte el Mona Lisának.
Hogy időről időre mégis felröppennek teljesen megalapozatlan teóriák Mona Lisa kilétét illetően, teljes érthető, lévén hogy a művészettörténet talán legismertebb festményéről van szó, amelyet Leonardo soha nem nevezett el. Ilyen, kevésbé a tényeken, mint inkább spekulációkon alapuló teória, hogy a La Gioconda a festő önarcképe, vagy egyik férfi szeretője női álruhában - utóbbi mellett szólhat, hogy Leonardo egészen 1519-ben bekövetkező haláláig magánál tartotta a képet a franciaországi Amboise melletti Clos Lucé-ban.
Rajtuk is próbált túllicitálni Angelo Paratico Hongkongban élő olasz származású történész-regényíró, aki a minap arról beszélt, hogy a reneszánsz mester kínai származású, rabszolgasorba taszított anyjáról mintázta a La Giocondát. Ha merész felvetése helytálló, akkor a reneszánsz polihisztor félig kínai származású.
A hongkongi South China Morning Postnak nyilatkozva Paratico elmondta: Leonardo apja, a Vinci város jegyzőjeként dolgozó ser Pierónak volt egy gazdag kínai ügyfele, aki a Távol-Keletről magával hozott egy Caterina nevű rabszolgát. Caterina - így hívták az itáliai festő paraszti származású anyját - neve a Leonardo születése (1452) után keletkezett forrásokban már nem szerepel. "Ettől kezdve nem dolgozott ott. A reneszánsz idején az olyan területeken, mint Spanyolország vagy Itália, rengeteg, a Távol-Keletről érkező rabszolga élt" - adott egy homályos magyarázatot Paratico.

Leonardo da Vinci: egy elveszett kínai tudós a reneszánsz Itáliában című, megjelenés előtt álló könyvében idézi Sigmund Freud osztrák neurológust, aki 1910-ben vetette fel, hogy a Mona Lisát a mester tulajdon anyjáról mintázta - erre utalnak arcvonásai. Szintén árulkodó a nőalak mögötti tájkép, amelyben szintén kínai jegyeket vélt felfedezni. Paratico szerint elméletét az is alátámasztja, hogy Leonardo bal kézzel, tükörírással írt, és vegetáriánus volt, ami felettébb szokatlan volt a korabeli Itáliában.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap