Leonardo kínai anyja lenne a Mona Lisa?

Leonardo da Vinci 1503 és 1506 között festette Mona Lisa című portréját, amelynek modellje a művészettörténészek szerint a firenzei selyemkereskedő, Francesco del Giocondo felesége, Lisa Gherardini volt, akit az olaszok Giocondaként is emlegetnek. A párizsi Louvre-ban megtekinthető, kalandos sorsú alkotást Giorgio Vasari olasz művészettörténész nevezte el Mona Lisának.

Hogy időről időre mégis felröppennek teljesen megalapozatlan teóriák Mona Lisa kilétét illetően, teljes érthető, lévén hogy a művészettörténet talán legismertebb festményéről van szó, amelyet Leonardo soha nem nevezett el. Ilyen, kevésbé a tényeken, mint inkább spekulációkon alapuló teória, hogy a La Gioconda a festő önarcképe, vagy egyik férfi szeretője női álruhában - utóbbi mellett szólhat, hogy Leonardo egészen 1519-ben bekövetkező haláláig magánál tartotta a képet a franciaországi Amboise melletti Clos Lucé-ban.

Rajtuk is próbált túllicitálni Angelo Paratico Hongkongban élő olasz származású történész-regényíró, aki a minap arról beszélt, hogy a reneszánsz mester kínai származású, rabszolgasorba taszított anyjáról mintázta a La Giocondát. Ha merész felvetése helytálló, akkor a reneszánsz polihisztor félig kínai származású.

A hongkongi South China Morning Postnak nyilatkozva Paratico elmondta: Leonardo apja, a Vinci város jegyzőjeként dolgozó ser Pierónak volt egy gazdag kínai ügyfele, aki a Távol-Keletről magával hozott egy Caterina nevű rabszolgát. Caterina - így hívták az itáliai festő paraszti származású anyját - neve a Leonardo születése (1452) után keletkezett forrásokban már nem szerepel. "Ettől kezdve nem dolgozott ott. A reneszánsz idején az olyan területeken, mint Spanyolország vagy Itália, rengeteg, a Távol-Keletről érkező rabszolga élt" - adott egy homályos magyarázatot Paratico.

Leonardo da Vinci: egy elveszett kínai tudós a reneszánsz Itáliában című, megjelenés előtt álló könyvében idézi Sigmund Freud osztrák neurológust, aki 1910-ben vetette fel, hogy a Mona Lisát a mester tulajdon anyjáról mintázta - erre utalnak arcvonásai. Szintén árulkodó a nőalak mögötti tájkép, amelyben szintén kínai jegyeket vélt felfedezni. Paratico szerint elméletét az is alátámasztja, hogy Leonardo bal kézzel, tükörírással írt, és vegetáriánus volt, ami felettébb szokatlan volt a korabeli Itáliában. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták