A 156 kilométeres fal, amely egész Európát kettévágta
2014. augusztus 14. 10:37 MTI
Megemlékezéseket tartottak szerdán a német fővárosban az egykori berlini fal felhúzásának 53. évfordulója alkalmából, a szónokok azt emelték ki, hogy ébren kell tartani az áldozatok emlékét és nap mint nap meg kell küzdeni a szabadságért és a demokráciáért.
Korábban
A Bernauer Strassén lévő központi emlékhelyen Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere koszorúzott, miután ökumenikus imádságot tartottak az emlékhely szomszédságában, az egykori határsávban - a keleti és nyugati szektor közötti, elaknásított földsávban - épült kápolnában, amely a Megbékélés nevet viseli.
Az ünnepségen valamennyi parlamenti párt részt vett, és a csaknem száz meghívott vendég között ott volt az egykori keletnémet állambiztonsági hatóság (Stasi) iratanyagát kezelő hivatal elnöke, Roland Jahn is. Ő egy, az évforduló alkalmából közölt interjúban kiemelte, hogy a közoktatásban az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a megosztott Németország történelmének oktatására, hogy ne merüljön feledésbe az áldozatok emléke, és a rendszerváltás után született nemzedékek megismerjék az emberi jogokat sárba tipró keletnémet kommunista diktatúra természetét.
Ennek fontosságát emelte ki Klaus Wowereit is ünnepi nyilatkozatában. A jogállamiság, a szabadság és a demokrácia nem természetes adottság, hanem olyan érték, amelynek megőrzéséért minden nap meg kell dolgozni - hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus, hozzátéve, hogy "ezt a tényt újra és újra tudatosítani kell a felnövekvő nemzedékekben", ezért "a jövő egyik kiemelkedő feladata az emlékezés a fal felépítésére, az áldozatokra és hazánk megosztottságára".
A Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án, hajnalban kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. Egy, a napokban ismertetett felmérés szerint a németek fele nem tudja napra pontosan a fal felépítése kezdetének dátumát. A legkevésbé a fiatalok tájékozottak, a 30 év alattiak csupán 32 százaléka válaszolt helyesen arra a kérdésre, hogy melyik fontos történelmi esemény történt 1961. augusztus 13-án.
A fal felhúzására a menekülthullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy idővel elnéptelenedik az NDK. 1949-től, a két Németország megalapításától a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.
A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert viszont elfogtak szökés közben, és a legújabb kutatások szerint legkevesebb 138-an az életüket vesztették. A többségüket lelőtték a keletnémet határőrök, mások vízbefúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el. A két Németországot elválasztó határ teljes hosszát tekintve nagyjából 1400-an haltak meg menekülés közben, vagy a letartóztatás után.
Szerdán megemlékezést tartottak a Potsdam melletti Glienicke-hídnál, a híres egykori határátkelőnél is. Michael Schierack, a konzervatív CDU Brandenburg tartományi szervezetének vezetője beszédében kiemelte, hogy az egykori keletnémet állampárt, az NSZEP diktatúráját bátor polgárok döntötték meg 25 évvel ezelőtt. A Glienicke-híd a brit John Le Carré A kém, aki bejött a hidegről című 1963-as krimijéből is ismert. Ennél a hídnál cserélték ki az elfogott kémeket a hidegháború idején.
A berlini fal 1989. november 9-ig osztotta ketté a várost, az utolsó haláleset viszont már jóval a rendszerváltás után történt: 1990. augusztus 31-én Lichtenrade városrészben egy 14 éves fiú megpróbált kalapáccsal kiütni egy kisebb darabot a betonfalból, hogy elrakja emlékbe, de egy hatalmas tömb dőlt ki, és maga alá temette a fiút, aki azonnal meghalt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap